Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Szentpéteri József: Amiről a térképek mesélnek... Adalékok az avar korszak keltezési problémaköréhez

ARRABONA 2006. 44 / 1. TANULMÁNYOK északi, déli és középső területén, sűrűbben a Tisza-Maros-Körösök vidékén és az Erdélyi-medencében {6/3a térkép). A temetők fele a 7. század harmadik negyedéig lezárul, egyharmada a 7. század utolsó negyedében. Néhányukba a 8. század végén - 9. század elején is temetkeztek, további három lelőhely 9. századdal végződő kelte­zést kapott (6/3b ábra, 6/3b térkép). A 6. század 4. negyede (246 lelőhely, jelkulcsszín: sötét lila) A 6. század 4. negyedére keltezett lelőhelyek száma duplája az előzőeknek. A kezdő időpont szerint közülük 107 az első generációhoz köthető (6/4a ábra). Terü­leti elterjedésük lényegében megegyezik az előzővel, bár sűrűsödnek a temetők. Annyi a különbség, hogy a Duna mentén a Vaskapuig húzódnak le a lelőhelyek (6/4a térkép). Egyharmaduk a 6. század végére - 7. század elejére keltezett. Kétharmaduk egyenletesen csökkenő arányban marad fönn, néhány közülük megéli az avar korszak végét (6/4b ábra, 6/4b térkép). A 7. század 1. negyede (704 lelőhely, jelkulcsszín: halvány türkizkék) A 7. század 1. negyedére keltezett lelőhelyek száma a háromszorosára nő, kéthar­maduk új (7/1 a ábra). Az előzőhöz képest sűrűsödnek a Kisalföldön is (Marcali­medence, Szigetköz, Csallóköz), délnyugaton megjelenik néhány a Száva két partján (7/1 a térkép). Egyharmaduk a 7. század végén, egyharmaduk pedig a 8. század végén zárul: ez azt jelenti, hogy zömmel 7-8. századi keltezést kaptak. Egyharmaduk egyen­letesen elosztva folyamatosan szűnik meg, közülük néhány megéli a 9. századot (7/lb ábra, 7/lb térkép). A 7. század 2. negyede (626 lelőhely, jelkulcsszín: királykék) A 7. század 2. negyedében induló lelőhelyek száma (a jelenlegi keltezésük sze­rint) erősen csökken, alig van közöttük új temető (7/2a ábra). A településhálózat zömét a korábban keletkezett lelőhelyek teszik ki, a településterület változatlan (7/2a térkép). A kis esetszám (19) miatt továbbélésük nehezen ítélhető meg: zömük még a 7. század folyamán megszűnik, de néhányuk a 8. század elejét, valamint a 8. század végét - 9. század elejét is megéli (7/2b ábra, 7/2b térkép). A 7. század 3. negyede (612 lelőhely, jelkulcsszín: középkék) A 7. század 3. negyedére keltezett lelőhelyek száma összességében csökken, ezen belül az új települések száma kissé emelkedik (7/3a ábra). Alapvető változást jelent a Bécsi-medence betelepülése (osztrák keltezés!), valamint a Morva-medencé­be való beszivárgás (7/3a térkép). Keltezésük szerint zömmel a 8. század elején, illetve a 8. század végén szűnnek meg. Néhány közülük megéli a 9. századot is (7/3b ábra, 7/3b térkép). A 7. század 4. negyede (800 lelőhely, jelkulcsszín: sötétkék) A 7. század 4. negyedében induló lelőhelyek száma egyharmadával nőtt, melyek nagy része új (7/4a ábra). Lassan csökkenő számú lelőhelyeik a 8. század végére zömében megszűnnek (általános keltezésük: 7/4-8/4). Az előző településterülethez képest lényeges változás nem történik a határvidékeken (7/4a térkép). Nem kevés közülük megéri a 9. századot (7/4b ábra, 7/4b térkép). 458

Next

/
Oldalképek
Tartalom