Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Révész László: Magyar honfoglalás kori sírok keltezési lehetőségei. Régészeti keltezés – természettudományos keltezés
RÉVÉS Z L ÁSZLÓ _ MAGYAR. HONF O GLALÁS KORI SÍ ROK KELTEZÉSI LEHET Ő SÉGE I. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a szakonyi családi temetőt — benne a részletesen bemutatott 1. sírral — régészeti módszerekkel, a leletanyag összképe alapján mai tudásunk szerint a 10. sz. első felére keltezhetjük. A szakonyi 1. sír csontvázának C14-es vizsgálata három sigma l-es intervallumot is eredményezett. Az első 4,8%-os valószínűséggel 780-790 közé teszi a temetkezést, ez azonban régészetileg kizárható. A második 39,7%-os biztonsággal 810-900 között valószínűsíti a földbe kerülést. Az előzőhöz hasonlóan ez is majdnem bizonyosan kizárható. A korabeli írott forrásokból ugyanis egyértelműen tudjuk, hogy a magyarok a Dunától nyugatra eső területeket csak 900-ban foglalták el. Extrém esetben tehát a vizsgált szakonyi sírnak ugyanabban az évben, a foglalás első esztendejében földbe kellett volna kerülnie, ezt követően pedig tíz esztendőn belül valamennyi gyermek és az egyik nő is követe volna a férfit a túlvilágra. Csupán a 6. sírban nyugvó nő élte volna túl hosszabb ideig a családtagjait. Persze elméletileg mindez elképzelhető. Azt azonban nagyon kevéssé tartom valószínűnek, hogy a törzsi-nemzetségi arisztokrácia egyik gazdag családja azonnal a frissen megszerzett terület igen kevéssé biztonságos peremvidékén létesített volna szállást és telepedett le, kockáztatva a család javait és állandó életveszélynek kitéve az ott élő nőket és gyermekeket. Az 1 sigmás eredmény harmadik intervalluma 23,7%-os biztonsággal 910-960 közé tehető. Ez a periódus már tökéletesen elfogadható mind a régészeti vizsgálatok alapján, mind a történeti háttér ismeretében. Lényegében ezt erősíti meg a 2 sigmás eredmény is (770-980), amelyből az imént elmondottak alapján a 900 előtti 130 esztendőt kizárhatjuk. Orosháza-Görbics tanya 3. sír Aduitus korú nő sírja, a váz felső részét megbolygatták. (15. ábra) Mellékletek: 1. A második csigolyán II. Basileios-VIII. Konstantinos (976-1025) egy lukkal átfúrt arany solidusa. (BMC 1) (16. ábra 1-2.) 2. A bal felkarcsont végénél három szál bronz huzalból fonott hurkos-kampós végű karperec. (17. ábra) 3. A jobb oldali bordák mellett négyszögletes, lukas közepű veret. 4. Az előző veret mellett két üveggyöngyszem. 5. A koponya mellett szív alakú veret feküdt. 6. Ugyanott töredékes ezüst lemezkét találtak. A Dél-Magyarországon, Békés megyében található lelőhelyet homokbányászással megbolygatták, ennek során öt-hat sírt pusztíthattak el. (Dienes 1965, 142-151.) A szórvány leletek között ezüst huzalból fonott gyűrű és bronz huzalból sodrott karperec is volt, továbbá préselt lemezes ill. öntött ruhadíszek, 2 db kengyel és 3 db nyílhegy. Az imént bemutatott temetkezés mellett még további két sírt tártak fel. Az 1. sírban lóval, tegezzel és csontmarkolatú íjjal eltemetett férfi nyugodott. A 2. sírba idős nőt temettek el. Ingének nyakát rombusz alakú aranyozott ezüst veretek szegélyezték, pártáján és kaftánjának szegélyén összesen 19 db egyforma, vékony aranyozott ezüstből préselt rozetta volt felvarrva. A megmentett sírok és a szórványként előkerült leletek arra utalnak, hogy e lelőhely eredetileg egy 8-10 sírós családi temető lehetett. Meg kell említenünk, hogy egy hasonló, összesen hat sírt (négy férfi és két nő) tartalmazó kis temető e lelőhelytől mindössze 200 méterre került elő. A fent részletesebben bemutatott 3. sír leleteinek egy része (üveggyöngy, négyszögletes veret, szív alakú veret) finomabb keltezésre nem alkalmas, használatuk a 10. században általánosan jellemző, sőt még all. század elején sem szokatlan a felbukkanásuk. Van azonban a mellékletek között két olyan tárgy is, amelyek segítségével pontosabban behatárolhatjuk a sír megásásának időszakát. A három szálból fonott hurkoskampós végű bronzkarperecek megjelenésével a 10-11. század fordulója előtt semmiképpen nem számolhatunk. (Szabó 1980, 64-67., 112. 97. j.) Ugyanez mondható el 419
