Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Révész László: Magyar honfoglalás kori sírok keltezési lehetőségei. Régészeti keltezés – természettudományos keltezés
RÉVÉSZ L ÁS ZLÓ MAG Y AR HONFOGL AL ÁS KORI SÍROK KELTEZÉSI LEHETŐSÉ GEI. eredménynek (774-955) az érmék terminus post quemjével (950) való összevetése után egy nagyon szűk, néhány éves időintervallumot (950-955) adhatunk meg a temetés lehetséges idejeként. (Bende-Lőrinczy-Türk 2002, 368-370.) A helyzet azonban koránt sem ilyen egyszerű. A bécsi laborban elvégzett C14-es vizsgálatok ugyanezen sír estében az alábbi eredményeket szolgáltatták: sigma 1: 895-985, sigma 2: 880-1030. A két különböző laborban ugyanazon minta alapján elvégzett mérések egymásétól alapvetően eltérő eredményeinek indokáról nem tudok magyarázattal szolgálni. (Régészként ez nem is lehet a feladatom.) E helyütt mindössze arra hívhatom fel a figyelmet, hogy az általunk vizsgált korszak (10. század) tekintetében még az egzaktnak tekintett természettudományos mérési eredményeket is óvatosan kell kezelni. A C14-es vizsgálati módszernek ugyanis az az egyik alapvető jellemzője, hogy az eredményként kapott időintervallumon belül bármelyik évben megáshatták a vizsgált temetkezést. Ezt sokan nem veszik figyelembe, ill. úgy vélik, hogy legnagyobb valószínűséggel a vizsgálat által megadott két szélső érték közötti középső periódus a földbe kerülés legvalószínűbb időpontja. Ez alapvető tévedés. (Kristó 1997, 252-255.) Jelen esetben módunk nyílik ara, hogy a sírban lelt legfiatalabb érmék által megadott terminus post quem-et (945-950) összevessük a C14 által megadott értékekkel. Mint láttuk, a debreceni 1 simás eredmény (799-888) teljesen használhatatlan, mert olyan időintervallumot ad meg, amely teljesen kívül esik a sírban talált valamennyi érme kibocsátási idején. A debreceni sigma 2 (774-955) által megadott 181 esztendőből 171 ugyancsak kívül esik az érmék által megadott időhatáron, s csak a periódus utolsó 10 esztendeje van fedésben azokkal. A bécsi 1 sigmás eredmény (895-985) 90 esztendeje közül az első 50 év a fenti indokok alapján ugyancsak kizárható, a temetésre 68,2%-os valószínűséggel a 945-985 közötti évek valamelyikében került sor. E periódust jelölte meg a sír valószínű földbe kerülésének időszakaként a leletet régészeti módszerekkel feldolgozó munkacsoport is. Végül a bécsi 2 sigmás eredmény (880-1030) 150 esztendejéből az első 65 év ugyancsak kizárható. A fennmaradó 85 esztendő (945-1030) bármelyikében elképzelhető a temetés. Régészetileg valószínűbb e periódus első fele, de mai tudásunk alapján — ugyancsak régészeti indokokkal — nem zárhatók ki teljes mértékben all. századra eső évtizedek sem. Szakony-Homokbánya 1. sír A felnőtt (52-61 éves) férfi csontvázának a középső harmadát (combcsontok, medence, bal karcsontok) kavicsbányászás során megbolygatták. (11. ábra) A koponya jobb oldalán kardvágás nyoma figyelhető meg. Mellékletek: 1. A koponya mögött a túlvilági útravalóként szolgáló ételmelléklet maradványa (szarvasmarha csont) került elő. 2. A jobb vállnál 7 db rombusz alakú vas nyílhegy feküdt. (12. ábra 4-10.) 3. A nyílhegyek mellett a nyütartó tegez vasalásai feküdtek. (12. ábra 11.) — A csontváz megbolygatott részeiről származnak az alábbi leletek: 4. Ovális fejű, rubinköves aranygyűrű. (12. ábra 1.) 5. Mindkét végén kiszélesedő és lekerekített, öntött ezüst pántkarperec. (12. ábra 2.) 6. Két db íj markolatcsont. (12. ábra 3.) 7. A nyakcsigolyákon kis összegyűrt arany lemezkét találtak. (12. ábra 12.) 8. A lábvégek mögött összehajtott lóbőrös temetkezés maradványai (lókoponya és négy lábszárcsont) helyezkedtek el. 9. A lókoponya mellett 2 db. fából faragott zablapecek feküdt. 10. A lábvégek felett körte alakú vas kengyelpár került elő. (12. ábra 14-15.) 11. A kengyelek mellett oldalpálcás vas zabla feküdt. 12. Részben a lókoponyán, ill. annak jobb oldala mellett feküdt a kantárszíj, rajta 52 db aranyozott ezüstverettel. (13. ábra) 13. Ugyancsak a lókoponya mellett találták a szügyelő szíjat 32 db verettél fel417
