Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Révész László: Magyar honfoglalás kori sírok keltezési lehetőségei. Régészeti keltezés – természettudományos keltezés

RÉVÉSZ LÁSZLÓ MAGYAR HONFOGLALÁS KORI SÍROK KELTEZÉSI LEHETŐSÉGEI. Más tárgytípusok használata már kissé szűkebb időszakra korlátozódik. Ezek közé tartoznak a négygömbös, hólyagos foglalatú kő- vagy üvegbetétes ezüst és arany gyűrűk is. Ezek feltehetőleg a magyarság keletről magával hozott tárgyai közé tartoznak. (Nagy 1968, 81-82, Bálint 1975, 57.) Főként a magyarság vezető-és középrétegéhez tartozó nők és férfiak viselték, de ritkábban köznépi környezetben is felbukkannak. (Kiss 1985, 251-252.) Az érmével keltezett gyűrűket tartalmazó sírokat Kovács László gyűjtötte össze, s megfigyelései szerint e tárgytípus használata a 10. század első kétharmadára jellemző. (Kovács 1989a, 174.) A sírban talált indás-virágos díszítésű övveretek és nemesfém szerelékes szablyák a kutatás jelen állása szerint a 10. század első felében-kétharmadában kerültek a sírokba. (Révész 1996, 111-115, 178-185.) A tarsolylemezek jellegzetes 10. századi magyar rangjelző tárgyak, számuk igen csekély, napjainkig mindössze 26 darabot ismerünk közülük. (Révész 1996, 144-153.) A tarsolylemezek egyes vélemények szerint a fejedelmi család szolgálatában álló előkelők kitüntető hatalmi jelvényei voltak (László 1944, 355-361., Dienes 1972, 24-25.), a rangjelző szerepet azonban a magyar kutatók egy része fenntartással kezeli (Szőke 1962, 21., Bálint 1991, 139-145.) A palmetta mintával díszített példányok a 10. századi magyar ötvösművészet kiemelkedő darabjai, de ismerünk teljesen díszítetlen felületűeket is, ezek közé tartozik a tárgyalt karosi tarsolylemez is. Feltehetőleg nem a tarsolylemez díszítettségének a mértéke, művészi színvonala volt önmagában rangjelző szerepű, hanem az a tény, hogy valakinek egyáltalán joga volt-e e tárgyat viselnie. A tarsolylemezek hajdani tulajdonosai egyéb méltóságjelvényeik (aranyozott ezüst veretes övek, szablyák, íjtartó tegezek és lószerszámdíszek) alapján is magas rangú férfiak voltak. Azon előkelők sorába tartozhattak, akik a 10. század első felében uralkodott magyar nagyfejedelmek katonai kíséretének s a kalandozó hadjáratoknak a vezetői lehettek. A méltóságjelvények (s köztük a tarsolylemezek) a jelek szerint nem öröklődtek, hanem többnyire első (és egyetlen) tulajdonosukkal sírba is szálltak. Erre utal, hogy egy-egy síron belül valamennyi rangjelző tárgy vagy azonos módon kopott, elhasznált és javított, vagy pedig szinte verdefényes. A tarsolylemezek használata — egyéb kísérő leleteik alapján — a 10. század első kétharmadában mutatható ki. (Révész 1996, 152.) A tarsolylemezes sírok mellékletei közül hiányoznak ugyanis a 10. század közepén, második felében megjelenő tárgytípusok. A tarsolylemezt tartalmazó sírok közel egynegyedéből (hat lelőhelyről) pénzek is előkerültek, többségükben arab dirhemek. Valamennyi pénz 884 és 926 között készült, így az is elképzelhető, hogy valamennyi tarsolylemez a 10. század közepére már földbe került. (Révész 1996,152., 700.J.) Az érmével datált tarsolylemezek között díszítetlenek éppúgy vannak, mint művészi alkotásnak tekinthető palmetta díszes példányok. Az érmék tehát nem teszik lehetővé, hogy a különböző módon és eltérő technikával, ornamentikával készített tarsolylemezek között időrendi különbséget tegyünk. Nem adnak lehetőséget ilyes fajta elkülönítésre az egyéb kísérő leletek sem. Jelen tudásunk alapján ezen időkoordináták közé kell helyeznünk a karosi 11/52. sír tarsolylemezét is. A tárgyalt sír legjelentősebb leletei közé tarozik a felajzott íj tárolására szolgáló, véretekkel díszített íjtegez. (Révész 1992, 345-369.) Ezen íjtegez esetében a felajzott fegyvert annak a formáját követő kb. 20 cm széles és 60 cm hosszú bőr íjtartó tegezbe helyezték, melyet az öv bal oldalára csatoltak. Az íjtartó tegezek felületét olykor 100-150 aranyozott ezüstverettel ékesítették, s a díszes fegyveröv részeként azok méltóságjelvénynek számítottak. Különös jelentőségüket az adja, hogy középső harmadukat napszimbólum (rombusz alakú veret vagy szvasztikával díszített korong) és a négy égtájat jelképező veretek, valamint az egész kompozíciót körbefonó, a világmindenséget megjelenítő díszítmények ékesítik. A napkorong egyes muszlim források 413