Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Molnár Attila: A Hallstatt-kultúra emlékei a Sokoró-vidéken
PÁL ÓCZI HORVÁTH ANDRÁS AZ ELPUSZTULT KÉSŐ KÖZÉPKORI FALVAK MORFOLÓGIAI VARIÁCI ÓI tésmódja alapján az alfölditől eltérő fejlődés rekonstruálható. A tüzelőberendezés kevésbé fejlett, mint az Alföldön, ugyanis az egész faluban csak két házban volt szemeskályha, a többi háznak csak egyetlen helyisége volt fűthető belülfűtős kemencével (kemencés lakókonyha). A több osztatú, 3, 4 vagy 5 helyiséges lakóházak egyik csoportja pincével épült: a ház egyik végéhez különálló helyiségként csatlakozik egy kőpince. A középkori Sarvaly falu lakosai a kisbirtokos nemességhez tartoztak, házaik mégis kevésbé korszerűnek tekinthetők, mint a korabeli alföldi parasztságé. A megismert alaprajzi típusokból felvázolható a késő középkori sarvalyi házak fejlődéstörténete. A szerzők a nyugati magyar ház előzményét látják ebben a fejlődésben. 63 A házak két sorban, egy fordított L alakú utca mentén helyezkednek el, párhuzamosan vagy merőlegesen az utca vonalára. (7. ábra) A külön magaslaton álló templomhoz kis utca vezet fel. A délnyugat-északkeleti irányú utca északnyugati oldalának házsora merőleges az utcára, az úttal párhuzamos 12. ház későbbi átépítés eredménye. Holl Imre véleménye szerint Sarvalyon másutt is az úttal párhuzamosan épített házak a későbbiek. A házak egymástól való távolsága 12-66 m, de csak az említett délnyugat-északkeleti házsornál mérhető jól: 34 m, 34 m, 12 m, 52 m. Az utca másik oldala, valamint a falu délkeleti része ritkábban beépített, ott nagyobb udvarokkal számolhatunk. Az északnyugat-délkeleti utca keleti oldalán a 15. és a 21. ház között mérhető a legnagyobb távolság: 66 m. A templom felé vezető útnál a házak elhelyezkedését a terepviszonyok is befolyásolták. Három ház tartható tehetősebb kúriának: a 17., a 12/26. és a 23. ház. Az utóbbi közvetlenül a templom mellett helyezkedik el — lehetséges, hogy ez volt a plébános háza —, ennél a belső telek szélességét 35 m-re (12 királyi öl) becsülte Holl Imre. 64 A lakóházak körül, az udvarok területén csak kis mértékben kutattak, ezért a telkek méretére, belső szerkezetére kevés közvetlen régészeti adatunk van. A falu belsőségének közelében az erdőben középkori szántóföldek nyomait figyelték meg. 65 A Nyugat-Dunántúl erdős vidékén, észak-déli kis patakok közötti dombgerincen fekszik a 14-16. századi Szentmihály falu, mely a lindvai Bánffy család birtoka volt. (Bánokszentgyörgy-Szentmihályi-tető, 8. ábra) A falu régészeti kutatását Nováki Gyula, Holl Imre és Parádi Nándor végezte el 1982-1984-ben. 66 A kb. 200 m hosszú utcának csak egyik oldala volt beépítve, 10 házat tudtak azonosítani. A házak többnyire boronaházak, de előfordul talpgerendára épített sövényfalú ház is. A belső telkek szélessége átlagosan fél jobbágytelket tesz ki, a szántóföldek közvetlenül a házak egykori udvara mögött kezdődnek. A szántóföldi parcellák nyomai a terepen megfigyelhetők voltak, alaprajzon is rögzítették: szélességük 13,50 m, 16,50 m, 19,50 m, 22 m, 23 m, 24,50 m, 28,50 m, hosszúságuk 80-130 m. 67 A falu patakvölgy felé eső déli szélén (a pataktól kb. 200 m-re), az utolsó háztól mindössze 20-30 m-re a földesúr kis földvára állt, azaz árokkal körülvett, fából épített torony vagy udvarház. A település a magánbirtokon valószínűleg erdőirtással létesült korai jobbágyfalura jó példa. Holl Imre erdőtelkes faluként határozta meg. 68 A Mezőföldön megtelepedett kunok 13-14. századi szállásának maradványait és temetőjét tárta fel Hatházi Gábor 1986-1991 között Perkáta-Kőhalmi-dűlőben. Bár az egykori járószintek a szőlőművelés és a talajerózió következtében nagyrészt megsemmisültek, és épületek feltárására így nem volt lehetőség, a településszerkezet mégis felismerhető lett azzal, hogy a felszíni leletanyag szóródását a szintvonalas térképen rögzítették. A Mélykúti-víz és a Hangyalaposi-ér által közrezárt löszháton utcás-soros település képe rajzolódott ki mintegy 900 m hosszan, a feltételezett utca mentén 25 elkülönülő házhellyel vagyis telekegységgel. 69 (9. ábra) A felmérési alaprajzon lemértük a házhelyek egymástól való távolságát: az egyes beltelkek szélessége 45 m és 130 m 369
