Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Molnár Attila: A Hallstatt-kultúra emlékei a Sokoró-vidéken

PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS AZ ELPUSZTULT KÉSŐ KÖZÉPKORI FALVAK MORFOLÓGIAI VARIÁCIÓI A török hódoltság időszakában elpusztult falvak feltárását 1927-ben a Pest megyei Tatárszentgyörgy-Baracs pusztán kezdték meg. A középkori Baracs (Barocz) község ásatását Papp László, a kecskeméti múzeum fiatal munkatársa vezette. A templom és egy udvarházszerű épület feltárása után 1929-ben 33 lakóházat kutattak meg, ezek közül 13 lakóházat sikerült részletesen felmérni. 23 Ezek voltak az első hite­les megfigyelések a késő középkori falusi lakóház alaprajzára, építésmódjára, tüzelő­berendezésére vonatkozólag. Papp László eredményeit használta fel Bátky Zsigmond A magyarság néprajzában az alföldi ún. középmagyar háztípus kialakulásának felvá­zolásához. 24 A 16. század végén elpusztult település homokdombon feküdt, melyet három oldalról vizenyős rét — egykor valószínűleg nádas tó — vett körül. A lakóhá­zak egymáshoz viszonylag közel, 10-20-50 m-re helyezkedtek el, egy nyugat felé szé­lesedő, 300 m hosszú, U alakú területen. A házak tájolása rendszerint északnyugat-délkelet, bejáratuk nyugat felől nyílott. 25 Papp László 1930-ban Mizsén folytatott kisebb feltárást, itt azonban nem tett megfigyeléseket a település szerkezetére. 26 Papp László jelentős kutatásokat végzett a kecskeméti városi levéltár 16-18. szá­zadi anyagában, mintegy 12000 cédulát gyűjtött ki a múzeum számára, meg kívánta írni az első magyar népi művelődéstörténeti monográfiát. Jogi végzettsége birtokában a szegedi tudományegyetemen 1931-ben bölcsészdoktori oklevelet is szerzett. Valójá­ban az ő nevéhez fűződik a levéltári források kiaknázásával előkészített, művelődés­történeti szemléletű késő középkori településásatások megindítása. Miután azonban a kecskeméti múzeum nyolc esztendő lelkiismeretes munka után sem biztosított szá­mára megélhetést, hosszú időre kénytelen volt megválni a múzeumi szakterülettől. Csak idősebb korában, a mohácsi csatatér kutatása során foglalkozhatott újra a középkori falvak régészeti feltárásával. 27 Miután a kecskeméti múzeum eredeti ásatási feljegyzései, dokumentumai elpusz­tultak a második világháború alatt, ma már nehéz eldönteni, hogy mely lelőhelyeken folytatott önálló feltárást Papp László, illetőleg Szabó Kálmán. Annyi bizonyos, hogy 1931-ig Szabó Kálmán még Papp László segítségével tudta végezni ásatásait, Felsőalpár, Ágasegyháza, Orgovány, Bene, Lakitelek, Kerekegyháza, Jakabszállás, Bocsa középkori faluban tártak fel lakóházakat. 28 Ezek a 15-16. századi falvak álta­lában vizenyős-mocsaras terület által védett helyre települtek, hosszan elnyúló, laza szerkezetűek, hosszúságuk 1-2 km is lehet. A házak egymástól távol, 50-200 lépésre (azaz kb. 35-140 m-re), látszólag rendszertelenül fekszenek. Ezt a településszerkeze­tet Szabó Kálmán az állattartással hozta összefüggésbe. 29 Miután a megkutatott fal­vak többsége kun település volt, úgy tűnik, a Duna-Tisza közén megfigyelt laza tele­pülésszerkezet kapcsolatos lehet a kun lakosság nagyobb arányú állattartásával, amelyről a gazdasági eszközök is tanúskodnak. 30 Baracs falu morfológiai képe látha­tólag különbözik a vidéken általános faluképtől. Ennek magyarázata valószínűleg a birtokviszonyokban kereshető, Baracs ugyanis a 15. században nemesi birtok volt, a hasonnevű család (Barocz) lakhelye. Az első alföldi faluásatások között kell még említenünk Leszih Andornak a közép­kori Muhi faluban, illetőleg Bálint Alajosnak Mezőkovácsházán végzett ásatásait is. 31 A késő középkori falvakban a két világháború között meginduló régészeti kutatá­sok elsősorban a települések és a lakóházak alaprajzi elrendezését próbálták kideríteni, s a házak építésmódjára és leletanyagára vonatkozóan tettek megfigyeléseket. A közép­kori telepfeltárás ásatástechnikai módszereit az 1940-es évek végén és az 1950-es évek elején Méri István dolgozta ki, és ő végezte a Nagykunságban az első, valóban komplex módszerű faluásatásokat és régészeti topográfiai kutatásokat. Munkássága révén elő­361

Next

/
Oldalképek
Tartalom