Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

László Csaba: Rábaszentmiklós középkori temploma

ARRABONA 2006. 44/1. TANULMÁNYOK 21 Az ablak a hajó falának azon mintegy 50 cm-es szakasza felett emelkedett, ahol a sekrestye és a szentély csatlakozott a hajóhoz. Megkíséreltük ablakunk délkeleti szimmetrikus párját is megtalálni, de sajnos a déli karéj csatlakozásánál mindössze 2 méter magasságig román kori a fal. A tetőcsere fázisában a falkoronákat vizsgálva megállapíthattuk, hogy a hajó említett északkeleti ablakától nyugatra társa nem következett, meszelt felületű középkori falat láthattunk hosszabb szakaszon. Érthető is, hiszen ide csatlakozott a sekrestye tetőszéke. Sajnos a déli oldali karéj keleti csatlakozásától a toronyig barokk volt már a falazat. 22 A felújítás építésze két résablakot rekonstruált, jómagam a külső ív csekély volta miatt nem merném egyértelműen meghatározni az egykori nyílás külső szélességét. A kőfaragásban megszokott pontosság, szerkesztés az előbb említett másik ablakunkra sem jellemző. 23 Az ablak mérete: 70-73 cm széles, 90, ill. 61 cm magas 24 A mai téglahevederes ablak mellett feltártuk a középkori falba vágott barokk ablak keleti káváját, de szélességét, méretét már ezen újkori nyílásnak sem lehetett megfigyelni. 25 A holker alsó két téglasora a toronyépítéssel egyidős, míg maga a teljes párkány és a bádogfedésű tetőszerkezet a toronyhoz később tapasztott déli feljáró építésével bizonyult egyidősnek. 26 A torony építésének idejére az Egyházmegyei Levéltárban adatot nem találtunk, csupán egy 1831es visitatió utal arra, hogy van torony, és két harang függ benne. A felújítás során az általunk szolgáltatott keret és sáv méretek, megfigyelések alapján, visszaállították a barokk homlokzati képet. A torony falából kiemelt bélyeges tégla: 29,5x14x5, domború LM bélyeg, feloldatlan. Hasonló bélyegű téglát találtak a győri káptalandombi Rába vendégház mögötti várfalban. (Lővei 1983. 75.) A torony architektúrája pontosabb kormeghatározásra nem alkalmas. 27 A Rómer Flóris rajzán már látható feljáró lépcsőjéből Zichy Ferenc győri püspök 1773-as bélyeges tégláját emeltük ki. 28 A külső falkutatás befejezte után elkészült a tető terve, majd 1998 augusztusában megkezdve a munkát, 1999. tavasz végére elkészült az új, zsindellyel fedett, a korábbihoz képest megemelt gerincű tető. Ásatásra csupán ez után nyílott lehetőségünk, részben a külső részeken, részben a templombelsőben — mindössze két hétre. 29 A restaurátori kutatást M. Bán Beatrix (ÁMRK) végezte. A templombelső több pontján feltárták azt az 1927-es díszítőfestést, amelyet az 1960-as évek elején lemeszeltek. A helyreállítás során az értéktelen díszítőfestés nem került visszaállításra (dokumentáció az ÁMRK Tervtárában). 30 Az árok középső szakaszán egy barokk járószinttel elfedett, középkori réteget átvágó sírbeásás volt. A beásás 0,95 méter után is folytatódott, de volt módunk tovább mélyíteni. Tőle keletre egy újabb, előbbit vágó sírbeásást figyeltünk meg, amely feltehetően egyezett azzal a legutolsó mozaiklap burkoláskor bolygatott sírral, amelyről Szigeti Béla 14. jegyzetben említett munkájában számolt be. A kutatóárokba eső, melléklet nélküli vázakat a helyükön hagytuk. 31 A középkori kapu helyére utalt az is, hogy délnyugati oldalon a kőalapozás nem követi a hajó ívét, hanem egyenes vonallal kiszélesedik, miként az alaprajzon látható. Az alap nyugati határát nem tudtuk megállapítani, mert a padlásfeljáró pihenője alatt nem volt módunk ásni. 32 A történeti adatok hiánya, a templomban lévő műrészletek általános formája miatt igazolhatatlannak vélünk bármiféle korábbra datálást. 33 Mivel a középkori külső járószintre űsupán az alapozási falszövet váltásából következtethetünk, pontosabb szintkülönbség nem határozható meg.í 34 A falazott oltárba „oltárkőkéntt fakeretbe illesztett ereklyét helyeztek. A kivitelezési munkák elején kiemelt ereklyét Vilt József győri püspök (1806-1813) pecsétjével zárták le, ez egyúttal utal az oltár és a vele egyidőben készített, egybekomponált kifestés korára. A szentély déli ablakánál — mint korában írtuk — megállapíthattuk, hogy a mai nyílás későbbi az 1720-as átépítésnél. A belső festett architektúra már a mai ablakmérethez igazodik. 35 Az első fénykép Gerevich 1938 LXXXVI. A korábbihoz képest megemelt új tető építésekor a bádogfedésnél korábbi zsalufedés maradványait találták a padlástérben. Ld. 14. sz. jegyzetben említett kézirat, 7p. 36 A templom kutatását e sorok írója végezte. A helyreállítás terveit — beleértve az új liturgikus berendezést, a padokat — Gál Tibor (ÁMRK) készítette. A kertépítészeti terveket Szikra Éva (ÁMRK) jegyezte. A falképeket Nóvák Judit restaurálta, az oltárképet, a szószéket, a tabernákulumok a gyertyatartókat, az angyalokat az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK) restaurátorai állították vissza eredeti állapotukba. A műemléki hivatal beruházásában a kivitelezési munkákat az OMvH Soproni Műemlékhelyreállító Kft. végezte. A helyreállítás során egyházi kérésre szétbontották a falazott oltártömböt és hátrább húzva, a szentélyfalhoz tapasztva építették újjá. 256