Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
László Csaba: Rábaszentmiklós középkori temploma
LÁSZLÓ CSABA RÁBASZENTMIKLÓS KÖZÉPKORI TEMPLOMA JEGYZETEK 1 Rómer 1863. A toronyban akkor még két harang függött, a nagyobbikat Mendek János öntötte 1832-ben, míg a kisebb 1737-ben Győrött készült. A nagyobbik harangot 1915-ben vitték el beolvasztásra (Szigeti 14. sz. jegyzetben említett munkájából). 2 Ráth 1871. 53-55. A szerző felhívta a figyelmet ugyanekkor az említett négykaréjos jaki és pápóci templomtól való eltérésre is, nevezetesen, hogy a „négylobú imoláknak (a rába-szent-miklósi valóban csak háromlobú) részei egészen szabályosak." Vélhetően a templom vakolatának rossz állapota okán figyelhette meg azt is, hogy a falakban a közeli római-kori épületmaradványokra emlékeztető kövek is vannak. Közölt alaprajzán a templomot kerítésfal övezi, noha az a nézetrajzon nem figyelhető meg. 3 A műemlékvédelem e korai korszaka történetének összefoglalására Id.: Horler 1966. 79-144. A felvételi ívet a KÖH (korábban OMF) tervtárában őrzik. Ltsz: 5144 4 Ebenböch életének és tevékenységének rövid összefoglalása: Uzsoki 1965. 29-31. 5 Miként Ebenböch írja: „... 1720-ban történt az említett toldás és e szép épület idomtalan eltorzítása, s mint gyanítom a kerítésfal köveiből rakatott a kettős toldás alapja...". A hivatkozott Visitatiora 1748-ban került sor, Rábaszentmiklós akkor Árpással együtt Mórichida filiája volt (Dóka 1998. 17.). 6 Henszlmann 1876. 133. Szerző változtatás nélkül közli Ráth két rajzát. Megjegyzi, hogy a templom minden díszt nélkülöz, nincs sem lábazata, sem főpárkánya és „a falazás is igen hanyag". Egy későbbi munkájában (Henszlmann 1885.) templomunkat a másodrendű emlékek sorába helyezi. 7 Szabó 1913. 324-325. Az Árpád-kor építészetének összefoglalását felvállaló szerző változatlanul újraközli Ráth két rajzát és egyes mondatait. Érdekességként jegyezzük le, hogy Wälder Gyula Vas megye építészeti emlékeiről írt beszámolójában (Technika XI. 1928. 339.) megemlíti templomunkat, noha az mindig Győr megyéhez tartozott. 8 Foerk 1926. 26-127. 9 Gerevich 1938. 27., 32. Közölt alaprajzán egyidősnek jelöli a három karélyt és csupán az egyértelműen későbbi tornyot és toronyfeljárót tekinti utólagosnak. Vélhetően Gerevich alapján tekinti Bogyay is templomunkat a tatárjárás után épültnek (Bogyay 1943. 85.) 0 Kozák 1963. 171-191. Kozák az első, aki — műemléki kutatásban járatos régész lévén — leírja, hogy felvetéseit csak helyszíni kutatás: ásatás, falkutatás igazolhatja, ill. cáfolhatja. 1 Gervers-Molnár 1972. 33. Szerző volt az első, aki ismerte az Ebenböch féle leírást, hiszen onnan veszi át azt, hogy az oldalsó karéjok alapja kő, felmenő részük tégla. Az épület homlokzatait, miként az általa közölt fényképen is látszik, vakolat fedte. Az alaprajz Ráth felmérésének átrajzolása. 2 Valter 1985. 220-221. 3 Győrffy 1987. 582. Az oklevél már szerepel a Hazai Okmánytárban és Csánki történeti földrajzában is. Vélhetően innen ered a Gerevich-féle 1287 utáni építési dátum. 4 A név szerint ismert nyolc család leszármazottai máig élnek a faluban. A község 18. századi történetéről több adattal szolgál Szigeti Béla kéziratos munkája: Részletek Rábaszentmiklós történetéből. Kézirat, é. n. (Szigeti Béla OSB 1959-61 között az árpási plébánia lelkésze volt, kéziratos munkáját Szabó Miklós polgármester úr szívességéből tanulmányozhattuk.) 5 Ld. 5. sz. jegyzet 6 A falu térképe, utcarendje nyilvánvalóan a visszatelepülés után alakult ki. Ennek bizonyítéka, hogy a templomtól délkeletre lévő, Szabó-féle egykori lakóház ma üres telkén még a 20. század elején is találtak emberi csontokat, vagyis a középkori templom körüli temető maradványait. Az újkori temető a falu északi részén, a babóti út mentén fekszik. A település legkorábbi (1863,1865) térképeit a megyei levéltárban őrzik. Az 1865-ös térképet kiadták: Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken. Szerk: Néma Sándor, Győr 2003. 179., 277. 7 A programtervet Sedlmayr János (OMF) készítette. 8 A korábbi évtizedek gyakorlata szerint a Rábaszentmiklóshoz hasonló kisméretű templomok felújítása egy-másfél esztendőnél többet nem vett igénybe. Ebben reménykedve kezdhette meg e sorok írója a külső falkutatást 1995 augusztusában. Sajnos hamar kiderült, hogy az időközben átszervezett műemléki szervezet több koncepcióval rendelkezik, mint pénzzel, így a szokásos sorrend, vagyis teljes körű kutatás, tervezés majd kivitelezés itt már nem valósítható meg. 9 A szentély falának alsó részén valamint a sekrestye falában nagyméretű mészkő hasábok is voltak, amelyeket kiemelni nem volt módunk, így csupán feltételezzük, hogy azok a közeli Mursellából származó római kori kövek. 0 A külsőben húzott néhány kutatóárok alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a templom egy Marcal melletti dombhát északi végébe épült. Magának az egykori településnek a helye még nem azonosított, de bizonyára a Marcal melletti dombháton volt. Megjegyezzük, hogy a templomtól délnyugatra egy kis szakaszon feltártuk az ábrázolásból ismert övezőfal utolsó kősorát. 255
