Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Juhász Irén: A szarvas-rózsási későavar temető lovas sírjai

JUHASZ IREN A SZARVAS-RÓZSÁSI KÉSŐAVAR TEMETŐ LOVAS SÍRJAI 47. sír: Ló. Tájolása DK-ÉNY (D-től K-re 5,5'). Sírméret: 60 x 170 cm, m: 130 cm. A ló hason fektetve, a koponya orral jobbra fordítva, a nyakcsigolyák S alakban hajolva, mellső lábai összehajlítva, a hátsó lábak alá törve feküdtek (4. ábra 1.). Melléklet: a kengyelpár, szögletes fülű, egyenes talpú. Az egyik a bal lapocka alsó végénél, talpával a gerinc felé, a másik a jobboldalon a bordákhoz tapadva, talpával felfelé. A nagykarikás zabla a koponya tarkórészére téve. A kantárveretek vékony bronzlemezből készültek, elhelyezkedésük alapján a kantár is csak rá volt téve a koponyára, odadobva a kantár szárát is. A hámveretek közül a szügyi veretek a bordák és a sírgödör közti részre lecsúsztak, afarhámveretek a medencecsont tetején feküdtek. Úgy néz ki, mintha a hámot is csak rádobták volna a lóra. Hasonló temetési módot lehetett rögzíteni Vörsön (Szentpéteri 1991, 267.). A veretek a kibontás után a helyszínen megsemmisültek, csak rajzon lehet dokumentálni őket. 45. sír: Férfi. Ad. Tájolása ÉNY-DK 33'. Sírméret: 145 x 230 cm, ezen belül 85 x 200 cm, még mélyebben 62 x 200 cm, ezen belül 43 x 190 cm, hármas padkával mélyülő sírgödörbe volt temetve az elhunyt. Mélysége: 150-195-205 cm, csvh: 158 cm. Melléklet: a derékvonalon öntött, bronz övdíszek, a szíjvég formájú csüngős veretek párosával feküdtek, lapos indával díszítettek. Hasonló díszítésűek a kisszíjvégek, a nagyszíjvég, a bronzcsat, a függesztő sima. A sír leleteihez tartozik még egy vascsat és egy 25 cm hosszú vastőr (4. ábra 2J. A két sír közötti távolság 80-100 cm. 56. sír: Ló. Tájolása DK-ÉNY. Bolygatott. A sírméretet nem lehetett megállapítani, mert egy őskori gödörbe volt ásva, a mélysége 100 cm. A ló nyakcsigolyáit találtuk in situ, ezen kívül a szétvert koponya és egyéb csontok töredékei voltak a gödörben. Melléklet: a feldúlt földben vaskapocs darabok, korongolt, hullámköteg díszítésű edénydarab és meghatározhatatlan vasdarabok voltak. 80. sír: Férfi. Mat. Tájolás ÉNY-DK 27'. Sírméret: 70-85-210 cm, m: 200 cm, csvh: 158 cm. Melléklet: a csontváz derekán fordított helyzetben, öntött bronzveretekkel díszített öv volt. Hosszúkás, szíjvég alakú, gyöngyözött szélű csüngős veretek hármas csoportosításban, a kisszíjvégek gyöngyözött keretelésű inda díszesek. A liliomos mintázatú nagyszíjvég alsó része maradt meg. A jobb combcsont mellett kívül vaskés és csipesz töredéke volt (8. ábra). A két sír közötti távolság 220 cm. A temetőben az eddig feltárt sírok között hat ló sír volt, és amint láttuk a ló sírok többsége nincs közvetlenül az embersír mellett, némelyiknél egy méternél is nagyobb a távolság. Hasonló jelenség figyelhető meg más temetőkben is, így például Tiszafüred-Morotvaparton is (Madaras 1991, 258-260.). A lovas sírokhoz tartozó embersírok többségénél a sírgödör több padkával mélyült. A lovakat nagyon kisméretű, szúk gödörbe temették. A férfi sírokban talált öweretek a legkésőbbi avar időszakot képviselik. A leletek alapján az a temetőrész, amelyikben ezek a lovas sírok voltak, a liliomos, áttört szíjvégek, a merevcsüngős lószerszámdíszek alapján a VIIIIX. század fordulójára keltezhető. A legszebb és legmasszívabb lószerszámdíszek a 46. sírból származnak. Az ötkaréjos, merevcsüngős véretekkel Kiss Gábor részletesen foglalkozott, és véleménye szerint ezeket a későavar kor második generációja használta (Kiss 1991, 433., Juhász 1993, 140., 2000, 70.). Tekintve a veretek kopottságát, bizonyára hosszabb ideig voltak használatban. Az sem kizárható, hogy ezek nem a jelzett időszakban, hanem jóval később készültek. A lóhoz tartozó 44. számú sírban talált öweret típusa is erre utal. Más lószerszámok, kengyelek és zabiák szintén későavar típusok. A 36. sírban talált nyeregkápa vasalás formával nem találkoztam a szakirodalomban. 207