Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Juan Cabello–Mentényi Klára: A zanati rk. templom kutatása

JUAN CABELLO - MENTÉNYI KLÁRA A ZANATI R. K. TEMPLOM KUTATÁSA A harmadik támpillértől keletre az új téglafalat a terméskő falba szintén szabálytalanul kötötték be, éppúgy mint a déli oldalon. A terméskőből épült korai templomnak ezen az oldalon sincs szabályosan falazott sarka. Ezért a külső kutatásból nem derül ki, hogy nyugat felé milyen kiterjedésű volt a középkori templom. A terméskő falazat nem éri el a mai párkányt, kb. 1 méter tégla felfalazás mutatkozik a középkori fal fölött. A tégla ráépítés anyaga a nyugati szakaszon, a toronynál és a déli hajófal felmagasításánál stb. megegyezik. A ráépítéskor nem hagyták meg a középkori párkányt, legalábbis ennek sehol sem találtuk nyomát.

4 A hajó északi falánál a nagy átépítéskor sima vakolatkeretből vakablakokat imitáltak, megismételve a déli homlokzat architektúráját. Ezek felső harmadát vörösesbarnára színezték és egy kis vállal kiugratták, hogy még jobban hasonlítsanak a túloldaliakra. Az északi hajófalnál a terméskő falazatot jóval kisebb mértékben bontották viszsza, mint a déli homlokzat esetében, párkányt azonban itt sem lehetett megfogni. Az egyenes záródású szentély vakolatverésekor kiderült, hogy ez is terméskőből épült, és az első periódushoz tartozik. A kőfalazat helyenként sötétvörös téglával kevert. A keleti fal közepén egyenes záródású, rézsűs kávájú, keskeny ablakot tártunk fel. Úgy tűnik, hogy az ablak egykorú a falszövettel, nem utólag vágták bele. A falazat és egyben az ablakkáva kötőanyaga is egészen apró kavicsos, sárgás-szürkés színű, meszes habarcs. Az ablak kávájában többrétegű vakolatot találtunk. A legelsőnél a habarcsot kenték ki és dolgozták el a rézsűs, függőleges kávákban, amely így kavicsos, szabálytalan felületet adott. Ez a vakolat sötétszürkére színeződött. A falazaton ugyan nem látszik égés nyoma, de egy esetleges belső égés szintén okozhatta ezt az elszíneződést. A második réteg egy világosabb, meszesebb vakolat sárgásfehér-törtfehér meszelésrétegekkel. Ezen a második rétegen még legalább három meszelésréteg van. Ezt követi a harmadik, sötétebb szürke vakolat, szürkésfehér meszeléssel.

5 Az enyhén rézsűs könyöklő szintén vakolva volt, feltehetően a második réteg maradt meg jól ezen a helyen. Az ablakot később téglával befalazták, ennek habarcsa fehér, porózus, nagyon meszes, kis kavicsokkal kevert. Az ablakkáva belső síkján kőkeretet találtunk. A kőkeret néhány centiméteres belső szegélye enyhén mélyített. A sekrestye téglából épült, a téglák mérete

6 megegyezik ugyan a hajó tégla magasításával és a nyugati részekkel, de a falazás módja, a téglák némileg világosabb színe és a fehérebb, meszesebb, porózus, kavicsokkal kevert habarcs arra utal, hogy mégsem egy periódusból származnak. Az itteni kapu és a kelet felé néző ablak keretelése, stílusukat tekintve, a hajón és a tornyon látható nyílásokhoz hasonló, ezek azonban a sekrestye eredeti kialakításához képest másodlagosnak látszanak. A falazattal egykorú ablak a jelenleginél kisebb méretű lehetett. A sekrestye építésekor bizonyára nem volt még külső bejárata, a déli ajtót utólag törték a falazatba. Külső sarkai lekerekített formájúak voltak, amelyeket csupán egy későbbi időpontban egészítettek ki derékszögűre. A hajó déli homlokzatának keleti támpillére és a sekrestye nyugati fala nincsenek kötésben egymással. A belső tér kutatása Az egyenes záródású szentély járószintje két lépcsővel magasabb a hajóénál. A belsőben megfigyelt habarcs színe barnás-szürkés, kis kavicsokkal kevert, meszes. A szentély északi falazatában, a nyugati szakaszon egy kisméretű, 60 cm magas 30 cm széles, egyenes záródású, téglával befalazott szentségfülke került elő. A fülke kialakítása a falban másodlagos, ez különösen keleti (jobb oldali), téglákból kialakított kávájánál egyértelmű. Itt jól látszik, hogy az első rétegű, fehérre meszelt vakolatra még 191