Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Istvánovits Eszter–Kulcsár Valéria: Szarmata nemzetségjelek a Kárpát-medencében

LSTVANQVTTS ESZTER - KULCSÁR VALÉRIA SZARMATA NEMZETSÉGJELEK A KARPÁT-MEDENCÉBENE JEGYZETEK 1 Elsőként E. I. Szolomonyik és V. Sz. Dracsuk gyűjtötte össze a szarmata tamgákat (Szolomonyik 1959, Dracsuk 1975). Legutóbb Jacenko 2001 foglalta össze a kutatás helyzetét, javasolt új rendszert és kronológiát (a korábbi irodalmat lásd ott!). 2 A rajzot az MNM szívességéből ismerjük és közöljük. 3 Erkel Ferenc Múzeum 86.32.100. 4 Szántó Kovács János Múzeum 52.403.3.1. Jazigok 1998, 162. N. 108. 5 Romsics Imre igazgatónak köszönjük, hogy lehetővé tette a kutatást a kalocsai múzeumban és engedélyezte a tárgy közzétételét. 6 A kusán érmekről jó összefoglalás és fotóanyag jelent meg: Alram 1996. Érdemes arra is odafigyelnünk, hogy a kusán uralkodókat pénzeiken kezdettől fogva erősen torzított koponyával ábrázolták (4. ábra). A katalógus kitűnő fényképfelvételein ez is jól látszik. Mindenképpen lényeges ez a megfigyelés — főként a tamgák elterjedésével összhangban —, hiszen az eurázsiai sztyeppe új szarmata/alán népessége ugyancsak ismerte a koponyatorzítás szokását. Az utóbbi időben pedig felmerült, hogy a Kárpát-medencei szarmata anyagban — annak ellenére, hogy az antropológiai anyag rendkívül rossz megtartású — ugyancsak előfordulnak torzított koponyák (Szathmáry László antroplógus szíves szóbeli közlése). 7 A dák davákban (erődített településeken) — elsősorban a Szeret völgyében — több szarmata lelet között előkerültek tamgás presztizstárgyak is. Ilyen az ocnitai aranylemezzel borított, tamga alakú vas zablaoldaltag és a poianai tamgás agancsnyél. (Babes 1999, 230.) Ezek a dákoknál idegen darabok jelzik a szarmata és dák arisztokrácia között meglévő kapcsolatokat. 8 A szarmata foglalás kérdésével a Kárpát-medencében egy sajtó alatt lévő cikkünkben foglalkozunk részletesen, itt idézzük az idevonatkozó forrásokat is. A dolgozat a Jósa András Múzeum Évkönyvében fog megjelenni. 9 A Kercsben talált, eredetileg épülethez tartozó és ezért csak egyik oldalán összevésett kőlapot azért nevezték el „tamga enciklopédiának", mivel ide több száz, az Eszak-Pontus-vidék más lelőhelyeiről is ismert, illetve analógia nélküli jelet karcoltak fel. A kutatók megfigyelték, hogy a jelek szinte soha nem ismétlik egymást tökéletesen. A keresi kőlap és a két olbiai oroszlánszobor, amelyet hasonlóképpen televéstek jelekkel, összesen 749 tamgát tartalmaznak. (Dracsuk 1975, 105-109.) Az „enciklopédiák" funkciójáról, keletkezéséről számos teória született, de meggyőzően még egy kutatónak sem sikerült megmagyarázni rendeltetésüket. IRODALOM ALRAM 1996 Alram, Michael: Die Geschichte Ostirans von den Griechenkönigen in Baktrien und Indien bis zu den iranischen Hunnen (250 v. Chr. - 700 n. Chr.). In: Weihrauch und Seide. Alte Kulturen an der Seidenstraße. Hrsg. Wilfried Seipel. Skira Editore, Milano — Wien, 1996. 119-140. BABES 1999 Babes, Mircea: Ein Tamga-Zeichen aus der dakischen Siedlung von Ocnita (Buridavá). In: Transsilvanica. Archäologische Untersuchungen zur älteren Geschichte des südöstlichem Mitteleuropa. Gedenkschrift für Kurt Horedt. Hrsg. Nikolaus Boroffka - Tudor Soroceanu. Verlag Marie Leidorf GmbH, Rahden/West, 1999. 223-239. CHOYKE 1996 Choyke, Alice: Worked Animal Bone at the Sarmatian Site Gyoma 133. In: Cultural and Landscape Changes in South-East Hungary II. Prehistoric, Roman Barbarian and Late Avar Settlement at Gyoma 133 (Békés County Microregion). Ed. Sándor Bökönyi. Archaeolingua 5. Budapest, 1996. 307-322. 179