Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)

Tanulmányok - Horváth József: Adalékok Kisfaludy Károly téti és győri kultuszának történetéhez

AR.RABQNA 2005. 43/_2^^ _^TAMJÍJMi^^ közlésével is alátámasztott - összefoglalást tett közzé az első negyedszázad történetéről;i2i 1941-ben pedig negyedik évkön5^ét is megjelentette. 122 A másik ok, hogy a későbbi kutatók közül is többen foglalkoztak már a Kör történetével, ^^Sannak a város kulturális életére gyakorolt hatásával. 124 EZ a tény mentesít bennünket a Kör történetének itt és most történő alaposabb bemutatásától; csupán arról szeretnék szólni, mit tettek Kisfaludy Károly emlékének ápolásáért. A Kör tevékenységében a rendezvények, felolvasások, előadások kapták a legnagyobb szerepet; nem érdektelen ezért megnéznünk: ki, mikor, miről beszélt a költő életműve kapcsán? Az elnöki, alelnöki, főtitkári üdvözléseket, köszöntőket nem sorolom fel; 125 nézzük csupán az „alaposabb" szerepléseket! Ezek közül kiemelten érdemes figyelnünk az éves nagygyűlésekre. Már 1910-ben megfogalmazódik a Kör vezetésében az óhaj: „A február havi felolvasó ülés Kisfaludy Károly emlékének szenteltessék és ünnepélyesebb keretben, fővárosi erők meghívásával tartassék meg."i26 A szándék megvalósítása 1922-ben sikerül először: Kuncz Ernő a nagygyűléseknek a névadó emléke előtti tisztelgés fontosságát is hangsúlyozó beköszöntője után Boros Alán mondott beszédet Kisfaludy Károlyról.127 1923ban Czeglédy Sándor a két Kisfaludyról együttesen emlékezett meg ünnepi beszédében, míg Gálos Rezső Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza „szerelmét rajzolta meg".128 1924-ben Darnay Kálmán idézte fel Kisfaludy Sándor emlékét, „Testőrszerelmek" című munkájából vett részletek felolvasásával; a következő évben „A két Kisfaludy és a mai magyarság" címmel hangzott el Hamvas József ünnepi beszéde.129 A teljes lista felsorolására nem vállalkozhatok; inkább az 1930-as centenáriumi esztendő programjaira szeretném felhívni a figyelmet. Halála napjának évfordulóján - amint arról a helyi sajtó is hírt adott^^o _ megkoszorúzták Erzsébet-téri szobrát, ahol a Kör elnöke „hódolt néhány kegyeletes szóval emlékének"; ugyancsak ő méltatta a költő elévülhetetlen érdemeit a két nappal később megtartott nagygyűlésen, ahol a centenárium alkalmából a Kör által meghirdetett irodalmi pályázat díjnyertes alkotásai is bemutatásra kerültek; míg az ünnepi megemlékezést Gálos Rezső tartotta „Emlékezés Kisfaludy Károlyról" címmel, i^i Nem érdektelen megjegyeznünk, hogy a díjnyertes alkotások egyike, Speneder Andor Kisfaludy Károly-tanulmánya még ez évben önálló kötetben látott napvilágot. 132 Az 1930-as évek nagygyűlései tovább őrzik a megkezdett hagyományt: szinte mindig esik szó valamelyik Kisfaludyról. 1934-ben pl. Császár Elemér tisztelte meg Kisfaludy Sándorról tartott előadásával a rendezvényt; két évvel később Jakab Ferenc Szegedy Rózáról tartja előadását; 1937-ben Szabady Béla „Ünnepi beszéd a Kisfaludyakról" címmel szerepel a programban; 1938-ban Boros Mihály vendégként Kisfaludy Károly öt versét elemzi. 1^3 A rendezvények részletes programjából kiderül az is: gyakran egy-egy Kisfaludy-vers is elhangzik, fiatalok előadásában; 1939-ben pl. a „Mohács" című verset egy főreáliskolai tanuló, a következő évben „A sastoll" címűt egy tanítójelölt adta elő. A Kisfaludy Irodalmi Kör a nagygyűléseken és felolvasó üléseken túl is aktív tevékenységet folytatott a város kulturális életében, sőt a városon kívül is - ennek jelentős hányada közvetlenül is a kitűzött célt, a névadó emlékének ápolását szolgálta. 1920-ban pl. eredményesen küzdött a Kisfaludy-szobor méltó helyen történő újbóli felállítása érdekében.i34 Tagjai rendszeres előadói más rendezvényeknek - pl. a Bencés Szabadegyetem előadás-sorozatában is gyakran szerepelnek, nem egyszer éppen a Kisfaludyak kapcsán; de ott vannak az 1930-ban útjára induló Győri Szemle szerkesztői és szerzői között is, sőt 1939-tól a folyóirat kiadását is 48