Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)
Tanulmányok - Tari Lujza: Kisfaludy Károly korának zenéje verseinek kortárs megzenésítései alapján
ARRABONA 2005. 43 / 2. TANULMÁNYOK 4. kép A kor egyéb műdalait is Kisfaludy Károly verseinek megzenésítése alapján tekintjük át. Megjegyezzük, hogy Kisfaludy Károly verseinek megzenésítéseivel (mûzenei illetve folklór) mindössze három tanulmány foglalkozik.^i A költő jelentőségét és hatását műzenénkre azonban már a XIX. századi zenetörténész, Bartalus István felismerte. A Magyar Orpheus előszavában többek közt ezt írta: „A korszak, melyből anyagot szedtem e gyűjtemény számára, nemcsak szóköltészetünk újjászülője, hanem egyszersmind lendületet adott világi zeneirodalmunknak, s főkép műdalaink első korszakául tekintendő. Az egy tőről nőtt testvér ágakat első kezdetben ugyanazon kéz művelte. Költőinket, kik a nemzeti költészetnek fokonként nagyobb öntudatára jutottak, egyik kezükben írótollal, másikban lanttal kell képzelnünk. Ha nem is kivétel nélkül, de néhányan az akkori viszonyok közt zeneileg eléggé műveltek voltak arra, hogy költeményeiket zenével színezzék... Verseghy Ferenc, Csokonai, Horváth Ádám, Kisfaludy Sándor és Károly megannyi dicső emlékezetű nevek, melyeket csak kegyelettel és tisztelettel szabad említenünk..."52 Bartalus az említettek közül Verseghyvel foglalkozik a legrészletesebben, kiemelve Verseghy Haydn és Mozart iránti tiszteletét. Leírja, hogy Haydn és Verseghy neve egy kompozícióban is összekapcsolódott (Mit busolgsz árva szivem, 1791).^^ Ezt a dalt később Tóth István bejegyezte kéziratos énekes könyvébe.54 Bartalus ismerteti t.k., hogy Verseghy több idegen verset is lefordított, melyekhez dallamot illesztett. Nem hallgatja el, hogy a dallam és a szöveg nem mindig talál. Csokonaival kapcsolatban megnevez olyan verseket, melyekhez később ismert dallamot illesztettek.^s Amennyire elnéző a muzsikus Bartalus e téren Versegh)^el szemben - hiszen a fordítások által is gyarapodott műdalirodalmunk -, annyira nem az a költő Kölcsey Ferenc. Kölcsey Csokonai kritikájában éppen Verseghyhez, mint rossz példához hasonlít valamely jelenséget: „Különös, hogy éppen az, a' ki leginkább prédikálta literatúránkban az originalitást, legtöbb darabot idegenek után készített, 's nem több szabadsággal, mint Vérségi a' maga 94