Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)

Tanulmányok - Tari Lujza: Kisfaludy Károly korának zenéje verseinek kortárs megzenésítései alapján

TARI LUJZA KISFALUDY KAROLY KORÁNAK ZENÉJE Tarí Lujza KISFALUDY KÁROLY KORÁNAK ZENÉJE VERSEINEK KORTÁRS MEGZENÉSÍTÉSEI ALAPJÁN „...nem ismerjük, nem érthetjük egészen egy kor történetét, ha zenéjéből semmit sem ismerünk." Kodály Zoltán! A felálh'tandó Magyar Nyelvművelő Tudós Társaság létrehozása okának első alapos indoklása az 1781. esztendőben „költ". írója Bessenyei György volt, kinek Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék című javaslatát kilenc évvel később, 1790-ben az akkor Győrben oktató Révai Miklós^ jelentette meg az „országgyűlés alatt buzdító előszóval" Bécsben.^ Bessenyei a megjelent mű előszavában a mű megírása idejét is megjelölte: „írám Győrött, azon az örömhéten, melyen meghált nálunk a hazánkba visszatérő szentséges Koronánk- 1790."4 Zenetörténeti kutatásunk és a tánckutatás régóta számon tartja a magyar korona ünnepélyes győri fogadását, melyről korabeli tudósító tájékoztatott. Mint írta, ,A' zászlók mellett mindenütt zengedezett a' Dob, Síp, Trombita, és egyéb mezei fúvó muzsika szer," A korona hintaját „Magyar Nótákat pengető Hegedűsök követték." A városiak együtt járták „aprózva a' magyar tántzot" „a' falukból bé jött szűrös és bocskoros pór nép"-pel és néhány nemessel, a város elöljárói pedig verbunkot táncoltak.^ Különös jelentősége volt a pór néppel együtt táncolásnak, ha meggondoljuk, mennyire jellemző volt az élet minden területén, amit Szerb Antal az irodalmi állapotokkal kapcsolatban írt, hogy ui. az arisztokrácia a „Felújulás" első nagy hullámában „külföldieskedőbb, mint valaha. "^ A felvilágosodás időszakában a nemesség táncalkalmain menüett, angol, stájer, galopp, furlana, lengyel, kozák és egyéb európai (főleg nyugat-európai) zene járta. Ezért írhatta Kodály: „Amadé is inkább afféléket játszhatott hegedűjén vagy »flautája-furugláján« mint magyart."^ Győr irodalmunk szempontjából fontos szerepet játszott az 1780-as évek végén.8 E tén)^ Kazinczy Ferenc is hangsúlyozta Pályám emlékezete c. munkájában: „Ráth Mátyás, győri evangelicus prédikátor 1780. január 1-ső napján kezdé el a magyar újságlevelek kiadását. "^ Kazinczy egyébként szintén megemlékezett arról, mekkora esemény volt a szent korona országos bemutatása, melyet útján mindenütt lovas bandériumokkal kísértek. „Koronánk, a' jeggyűrű a' Király és Nemzet közt, leküldeték Budára, 's akkor lobbanánk örömre mindnyájan. A' nadrágocskák, a' haczukák, libernyákok egyszerre tűntenek el. Gombkötőink nem győzék verni az arany sinórt, sujtást, lobogott a' Zrínyi kucsma mindenfelé, veres, nem piros, posztóból, fekete báránnyal, lobogott a' Kolcsagtoll a' njmsztos kalpagokon."io A nemzeti eszmélés időszakában „A korona útja valóságos diadalmenet. Bécsből Győrön, Komáromon át viszik Budára. Mindenütt ünnepségeket rendeznek tiszteletére..., este pedig táncmulatságot rendeznek."^^ Zene, mégpedig hangsúlyozottan magyar zene szól mindenünnen, különösen az ünnepi alkalmakkor (diéták, koronázások, farsangi bálák stb.). Pedig „a magyar zenének és magyar muzsikusnak nincs még megállapodott helye a kor magyar társadalmában.i2 A jó zenei érzéken kívül speciális tanulást (kottaismeret, hangszerjáték) 85