Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)

Tanulmányok - Szvoboda Dománszky Gabriella: Kisfaludy Károly az első magyar romantikus festő

ARRABONA 2005. 43 / 2. TANULMÁNYOK A magyarok története,^ amelyet azért adtak a kezébe, hogy történelmi képekhez keressen benne témákat. E mű révén jutott el hozzá - és a széles olvasóközönséghez - egy átfogó és népszerű magyar történet, amelyet a művelt középosztály kellemesen olvashatott. Emellett több hasonló mű is megjelent ekkor már magyar nyelven is, és mindezek a kiadványok „először szólnak nem beavatottakhoz", és mind a művész, mind a közönség okul.4i Budai Ézsaiás könyve Kisfaludy Károly könyvtárában is megvolt, bátyja Sándor e műből emelte ki a Dobozytörténetet.42 A 32 éves drámaíró fantáziáját Fessier személyiségekre koncentráló, romantikus, tarka történetekkel lazított, kihegyezett szituációkra épülő előadásmódja azonnal megragadta, és rövidesen belefogott egy 120 képből álló magyar történeti ciklus rajzolásába.43 A művész terve a nagyszabású képciklusról a körülmények hatalma (és elégtelen képzettsége) folytán félbemaradt, ám az alkotóenergiáktól feszített, nyugtalan személyiség érdeklődése nem változott. 1821-ben elkezdte híres évkönyve, az Aurora megjelentetését, a kezdeményező a Hazai Tudósítások szerkesztője Kulcsár István, a kiadáshoz szükséges összeget többen (összesen 45 személy) adták össze.^^ Az Aurora 1822-ben indult, s vele az irodalmi élet Pestre került, és a romantika hatni kezdett. Különös figyelem kíséri az ilyen kiadványoknál szokásos képanyagát is. Képszerkesztése a legdivatosabb irányzatokat követi, és amennyire szövegei között megjelennek a „neolog"-ok úgy képanyagában is. A lap külföldi minták után készült,45 az utóbbi időben a kutatás egyre inkább a Hormayr-féle Archiv-ot tartja előzményének.46 A Hormayr kiadvány a birodalom népeinek történelmére és néprajzára koncentrált, és számos ábrát hozott e tárgyban. Kisfaludy követte ezt, és több azonosság mutatható ki a két munka között. (Pl. mindjárt az elején a Vilii-tánc közvetien átvétel.)^^ Monográfusa szerint Kisfaludy maga választotta ki az illusztrálandó témákat,^» és kétségtelen, hogy néhány történelmi „őstípus" megalkotója, amelyek - közvetlenül, vagy közvetve - beépültek a magyar történeti festészet törzs-témakészletébe. A lap profilja szerint szépirodalmi műveket közölt, amelyek régi történeteket, legendákat dolgoznak fel, mivel Kisfaludy szándéka elsősorban a népszerű szórakoztatás volt. Az irodalmi szövegek és az illusztrációk együttese egymás hatását fokozza, és a képek láttán bizton állíthatjuk, hogy Kisfaludy eddigre megszerzett színpadi tapasztalata képszerkesztői munkásságának egyik pillére lett. 6. kép Schärmer Márton-Axmann József-Blaschke János: Vilii Táncz. Aurora, 1822. 76