Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)
Tanulmányok - Szvoboda Dománszky Gabriella: Kisfaludy Károly az első magyar romantikus festő
SZVOBODA DOMANSZKY GABRIELLA KIS FALUDY KAROLY AZ ELSŐ MAGYAR RQMAN'nKUS FESTŐ Vajon hol és hogyan ismerkedett meg a kor legdivatosabb irányzataival, és miképp érvényesítette mindezt idehaza, e művészetektől nem nagyon érintett hazában? A források szerint számos metszetet ismert, amelyek mint a kor képzőművészeti médiumai széles körűen, internacionálisan terjedtek, és a legdivatosabb darabok hozzánk is eljutottak. Mint sokan megírták Kisfaludy még legrosszabb körülményei közepette is nagy elánnal gyűjtötte ezeket, ami szinte szenvedély volt nála, gyűjteménye a 20-as évek végén már ezrekre rúgott.23 De ez kevés. Szüksége volt a közvetlen élményre, a bontakozó romantika átélésére, még ha ez nem is volt tudatos program nála. Mint ismeretes az ifjú széplélek poéta képzőművészi hajlamait követve 1812-1816-ig Bécsben élt, hogy világhíres festővé váljon. Az akadémiát (Akademie der vereinigten bildenden Künste /bey St. Anna/ in Wien) mindössze 4 hónapig volt módja látogatni, mivel a bohém festőnövendék kezén a rendelkezésére álló kevés pénz hamar elolvadt. Ekkortól művészi munkákkal tartotta fenn magát, az akkori szokásoknak megfelelően szelencefestésből és portretírozásból.24 - A szelencefestés nem lebecsülendő foglalatosság, Bécsben sokan művelték ekkor, igen magas szinten, mint (hogy magyar példát mondjunk) néhány évvel később id. Marko Károly. - Kisfaludy 1813-ban metszetkészítést is tanult, hogy lehetőségeit kiszélesítse, ezzel későbbi képszerkesztői munkáját alapozta meg. Betagozódott a bécsi művészeti életbe, festőkkel irodalmárokkal barátkozott, úgy tűnik mindenkit ismert, és itt találkozott először közvetlenül a kor legdivatosabb képzőművészeti irányzataival. Monográfusa három művész nevét emlegeti, akik az Akadémián mintaképül állított mesterek voltak. Őket többször másolta, vagy alkalmazta képein egyes motívumaikat. Ezek volt Philippe Jacques Loutherbourg (1740-1812) a Londonban működött francia tengerkép-festő, a híres francia festőcsalád tagja Claude Joseph Vemet (1714-1789) tájképfestő, továbbá hatott rá Michael Wutky (17381789) a bécsi akadémia mestere is. E festők akadémiai szellemben alkottak, de műveikben már felsejlik a közelgő romantika. Erőteljes fényhatások, nagyszabású tájak mesterei, képeiken „kompozíció felső kétharmadát drámaian tépett felhős ég foglalja el. A Hold körül a felhőzet tejfehér, a ezüstösen világító, feljebb sötétbe fordul, súlyos veszélyt jelző. A tenger és szárazföld színtömbjei a hold ezüst fényétől határozott körvonalúak, nyersek és erősek."^s E gesztusokat fordítja át Kisfaludy igazi romantikába, amellyel leginkább Itáliában találkozhatott. Bécsben legnagyobb művészi élménye minden bizonnyal az 1813-as és az 1816-os akadémiai kiállítások látványa volt. 1813-ban a napóleoni háborúk elültével, hosszas kihagyás után, a bécsi akadémia újra megrendezte nagyszabású, reprezentatív tavaszi tárlatát a professzorok és növendékek munkáiból. A XVIII. századi barokk tárlatok után reveláció volt a neoklasszicizmus megjelenése, és a tárlat sztárja a horvát származású Franz Caucig (Görz 1755-Bécs 1828) profeszszor, aki ekkor tucatnyi rajzot mutatott be a római történelemből, a legszigorúbb neoklasszicizmus jegyében, köztük egy Brennus-jelenetet is,^^ és ugyanekkor volt látható Friedrich Heinrich Füger (1751-1818) rajzsorozata Klopstock: Messiásához.^'^ Vayerné Kisfaludy korai grafikai póbálkozásait Fügerrel hozza közvetlen kapcsolatba, a bécsi professzor kompozíciós eszközeit ismerve fel nála. De nem feledkezhetünk meg Caucig lehengerlő hatásáról sem. E hatás Kisfaludy ekkor keletkezett lapjain felismerhető, így a Brennus kardja, és Az ifjú Horatius megöli húgát c. akvarelljein,28 ezek kétségkívül Caucig hideg szellemét idézik, a neoklasszicizmus csekélyszámú magyar darabjait szaporítva. A szürke-barna kolorit. 71
