Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)
Tanulmányok - Horváth József: Adalékok Kisfaludy Károly téti és győri kultuszának történetéhez
ARRABQNA 2005. 43 / 2. TANULMÁNYOK A költő születésének bicentenáriumára a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár megjelentetett egy Kisfaludy Károly-bibliográfiáti^ó is, segítendő az életével és munkásságával kapcsolatos további kutatásokat. Az 1987 végén lezárt bibliográfia 526 tételt tartalmazott; a most, e kiadvány részeként - az előzőhöz hasonlóan Róka Lászlóné szerkesztésében - megjelenő bővített kiadás annál mintegy száz tétellel többet tartalmaz, jelezve azt is: a költővel foglalkozó publikációk száma folyamatosan növekszik, ami bizonyára alkotásainak időtállóságát is jelzi! A ma is Kisfaludy Károly nevét viselő megyei könyvtár törekszik arra is, hogy munkatársai minél többet megtudjanak névadójukról. E cél megvalósítását segítendő évente február elején, a névadó születésnapjához legközelebb eső kedd délelőttjén, kis „házi ünnepséget" szervez, melynek keretében egy-egy előadás is elhangzik. 2004-ben dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész, a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár igazgatója ,J^ nevezetes kézfogás" címmel Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly találkozásáról, annak irodalomtörténeti jelentőségéről tartott remek előadást, mely után Kisfaludy Károly „Kérők" című darabját élvezhették a könyvtár munkatársai a győri Radnóti Miklós Általános Iskola Irodalmi Színpadának előadásában, Schmidtné Balázs Lívia rendezésében; 1^7 jnfg 2005-ben dr. Barsi Ernő népzenekutató volt az előadója rendezvényünknek, aki Kisfaludy Károly és a népzene kapcsolatáról, a költő népdallá vált verseiről tartott élvezetes előadást, mondandóját hangfelvételekkel és hegedűjátékkal is illusztrálva. Az 1960-as évekbeni^^ könyvesboltot is neveztek el Győrött Kisfaludy Károlyról: a Baross u. 6. sz. alatti nagy forgalmú bolt 2004-ig viselte a költő nevét; akkor a tulajdonos-váltással a neve is megváltozott. A Kisfaludy-kultusz további nyomai Kisfaludy Károly emlékét az eddigiek mellett még jó néhány módon igyekezett ápolni a város; az alábbiakban csak néhányat szeretnék ezek közül említeni. Ma már kevesen tudnak arról, hogy Győrött egykor Kisfaludy Kávéház is létezett: 1898 őszén nyílt meg a Szent István és a Révai utcák sarkán, a város első szecessziós stílusú épületében. A Gyárfás Pál tulajdonában működő kávéház épületéről Almási Tibor tanulmányából tudunk meg érdekes adatokat. 1^9 A győri Kisfaludy-Napok rendezvénysorozata ma már széles körben ismert és népszerű. A gondolat - amint az a helyi sajtóból kideríthető^^o _ 1962 őszén merült fel: a keszthelyi Helikon Napok mintájára Győrött Kisfaludy Napokat lehetne szervezni a fiatalok számára. A következő év elejére már konkrétabbá vált az elképzelés; i^i így 1963 tavaszán megindulhatott a Kisfaludy Napok rendezvénysorozata, mely azóta is tart: minden év márciusának közepe táján rendezik meg Győrött megyei döntőjét, számos kategóriában. A helytörténet kategóriában benyújtott pályázatok között mostanára már egy olyan is található, mely a Kisfaludy Napok 1963-tól kezdődő négy évtizedes történetét dolgozta fel: a főként a korabeli sajtótudósításokra támaszkodó, azok jelentős hányadát fénymásolatban is közlő munkai92 értékes forrást jelenthet a további, alaposabb kutatások számára. Az évfordulós rendezvényeket számba véve esett már szó a Győri Szabadegyetem 1930-ban tartott Kisfaludy-ciklusáról; meg kell említenem, hogy más években is előfordult annak keretében Kisfaludyakkal foglalkozó előadás. Ezek számbavételét itt és most nem vállalva csupán megemlítem, hogy - amint azt a Győri Szemle egyik közleményéből megtudhatjuk^^s _ a jeles irodalomtörténész, dr. Bánhegyi 54
