Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)

Tanulmányok - Horváth József: Adalékok Kisfaludy Károly téti és győri kultuszának történetéhez

HORVÁTH JÓZSEF APAIÉKOR KIStW-UDY KAROLY TEYl ES GYORJ KULTUSZÁNAK TORTENETEIffZ „Vidám társaság tömörült együvé, jó barátok és a mindennapi élet által összehozottak kisded csoportjából a »Vigadó« fehér asztalai körül. Miről folyhatott volna másról a beszéd a város társaságaiban, mint a Kisfaludy-szoborról. Arról folyt itt is, e társaságban, melynek tagjai sorában a szobor-ügy leglelkesebb barátai közül foglaltak többen helyet. Utóbb az állandó théma lelkesítő tárgyalása közt, a barátok társasága »Kisfaludy-asztaltársaság« neve alatt szervezkedett, tagjai körét kiterjesztette, tréfás gyűjtéseket eszközölt vonzó asztalánál s íme: e jó tréfa állandósulása közel 800 forintot eredményezett pár év alatt a szobor-alapnak. Nagy jelentősége volt az asztaltársaságnak abból a szempontból is, hogy benne állandó pártolót nyert a szobor-ügy, s ha időről időre a mozgalmakban szünet vagy lanyhulás állt be, itt az asztalnál a lelkes társaság mindig szőnyegen tartotta az eszmét. A társaság elnöke Szauter József, titkárja Szávay Gyula, tagjainak száma közel másfélszáz."112 Ugyancsak a kevésbé ismert, ilyen célból létrehozott egyesületek közé sorolható a „Kisfaludy-Önképző-Kör" is, mely a Győri Püspöki Tanítóképző-Intézet kebelében működött. Létéről a helyi sajtóból tudunk: 1888. február 5-én tartott díszgyűlésén Bertha János győri kanonok mondott ünnepi beszédet, melyet a Győri Közlöny teljes terjedelmében közölt.^^ A költő születésének centenáriuma adott alkalmat az első hosszabb ideig fennmaradó győri irodalmi kör létrehozására. A Kisfaludy-szobor létesítésére felállított nagybizottság „a Kisfaludy Károly születésének századik évfordulóján rendezett irodalmi ünnepélyen a szoborbizottság irodalmi szakosztályának előkészítésére általános lelkesedéssel fogadott határozatával kimondotta egy Kisfaludy Kör mint irodalmi és társas-kör megalakításának üdvös és szükséges voltát és megbízta az indítványozó bizottságot, hogy alapszabály-tervezetet készítvén, e kör megalakításának művét fejezze be. Ez az alapszabály-tervezet az irodalmi szakosztály kiküldött bizottsága által elkészíttetvén, a szakosztály a »KisfaludyKör« taggyűjtő aláírási íveinek kibocsájtását határozta el."ii4 AZ aláírási gyűjtőíven közölt alapszabály-tervezet szerint a kör „inkább társas-kör, kaszinó, olvasó egyletnek indult";ii5 elnöke gróf Laszberg Rezső, négy alelnöke Németh Károly, Fischer Gyula, Petz Lajos és Szalacsy Lajos, főtitkára Kenézy Csatár lett.n^ A kör nem bizonyult életképesnek, és 1903 után gyakorlatilag meg is szűnt;ii7 de bizonyosan volt némi szerepe abban, hogy öt évvel később egy újabb - immár valóban Kisfaludy Károly emlékét ápolni kívánó - egyesület jöhessen létre. A Kisfaludy Irodalmi Kör megalakítására a jeles XIX. századi győri irodalomszervező, író és szerkesztő, dr. Kovács Pál^^ születésének centenáriuma kínált megfelelő alkalmat. A helyi sajtó lelkes cikkben üdvözölte a Kör megalakulását, többek között ezt írva: „Az irodalmi társaság Kisfaludy nevét írja zászlójára, a mi Kisfaludynkét, aki vármegyénk szülöttje, aki városunk falai közt szívta tele lelkét a magyar kultúra szeretetével és a mi apáink közt kezdte poétalelke kincseit szétszórni. Az ő szellemének hódolnak újfent az irodalom győri művelői és a régi zászló alatt kívánnak az irodalom tiszta levegőjében tovább munkálkodni."ii^ Az 1908. november 15-én megalakult Kisfaludy Irodalmi Kör története viszonylag jól ismertnek mondható. Ennek oka egyrészt az, hogy a Kör maga is komoly gondot fordított tevékenységének dokumentálására: 1927-ben, 1931-ben és 1933-ban évkönyvet adott ki;i20 1933-ban egy alapos - fontos dokumentumok 47