Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)
Tanulmányok - Horváth József: Adalékok Kisfaludy Károly téti és győri kultuszának történetéhez
HORVÁTH JÓZSEF ADAIEKOK KISFAI.UDY KAROLY TÉTI ES GYŐRI KUI/RJSZANAK TÖRTÉNETIÉHEZ és a cselekményhez illő sajátos szólásmondásokkal fűszerezve."^s (Nem érdektelen talán megjegyeznem: Ecker Jánosnak jó oka volt arra, hogy Kisfaludy Károly Győrött előadott darabjaira külön is figyeljen; egykoron osztálytársak voltak a győri főgimnáziumban!79) A győri Kisfaludy-szobor Kisfaludy Károly emlékének megörökítésére az első buzdítás Győrött Vargyas Endre tanfelügyelő tollából látott napvilágot: 1880. október 31-én megjelent „Emléket jeleseinknek" című írásában a költő téti szülőházának emléktáblával való megjelölésére buzdít, majd óvatosan felveti egy Győrött felállítandó szobor ötletét is, a megvalósítás lehetséges határidejeként Kisfaludy születésének nyolc év múlva esedékes centenáriumát jelölve meg.^o A szobor állításának pontos történetét többen is megírták már - elsőként a szoborállító bizottság egyik jegyzője, Kiss Ferenc,^! akinek áttekintését jegyzőtársa, Ruschek Antal további fontos adatokkal egészítette ki82 -, így a kérdés részletes tárgyalásától itt és most eltekinthetünk; csupán a legfontosabb történéseket említem. Érdemes egy pillanatra megállnunk az indulásnál! Kiss Ferenc írása nem szól Vargyas Endre szerepéről; Ruschek Antal viszont pontosan leírja az indító cikk megszületésének körülményeit. Tőle tudjuk, hogy a győri sétatéren sétálgatva, Baky István ügyvéd és Kisfaludy Árpád egyetemi tanár - a költő oldalági rokona társaságában a közeledő Kisfaludy-emléknapról beszélgetve merült fel az ötlet, és hárman mindjárt bizottsággá is alakultak, melynek elnöke Baky, jegyzője Vargyas lett.83 így indult el tehát három értelmiségi férfiú közös gondolkodása Kisfaludy Károly emlékének megörökítése ügyében; de hogy másokat is az emlékek kutatására ösztönzött a közelgő évforduló, azt jól mutatja, hogy egy héttel Vargyas írásának megjelenése után Méry Etel bencés tanár a költő egykori lakhelyére hívta fel a figyelmet a helyi lapban. ^4 Érdemes idéznünk továbbá Ruschek Antaltól azt is, hogy az első cikk megjelenése után néhány héttel már az első adományozók is jelentkeztek: a szobor megvalósításához „a legelső adományokkal az 1880. évi november 21-én tartott Kisfaludy-ünnep koszorúira gyűjtött összegből fennmaradt 13 frt 60 krral a győri hölgyek nevében Brinkmann Antalné, s ezzel egyidejűleg a győri kath. Legényegylet ifjúsága járult, midőn 1880. november 28-án, a költő halálának 50 éves évfordulója alkalmával, a szobor javára szűk helyiségében színelőadást tartott, s annak anyagi eredményét, 25 frtot, mint a nemzet nagyjainak dicsőségeért szintén buzgó munkás ifjúság szerzeményét, az illetékes helyre beszolgáltatta."^^ Az 1880 őszi győri ünnepségeken egy állandó szoborbizottság alakítását is elhatározták; azonban - ahogy Kiss Ferenc írja - „Ezen határozat később oda módosíttatott, hogy az emlékszobor létesítésére ne szoborbizottság alakíttassék, hanem irodalmi és művészeti kör létesíttessék, mely célul tűzné ki a magyar irodalom és tudományos ismeretek terjesztését s társadalmi utón műkedvelői előadások, hangversenyek és táncvigalmak rendezése által a szoboralap gyarapítását."86 Az ügyben azonban évekig nem történt előrelépés; ezt a helyi élclapban 1882-ben „Kapszli" aláírással megjelent gúnyvers is érzékelteti.^7 Az események 1885 elejétől gyorsulnak fel, amikor gróf Laszberg Rezső, Győr vármegye alispánja február elsejére a Kisfaludy-szobor ügyében a vármegye és Győr város értelmiségét egy közös értekezletre hívta egybe; ezen a Kisfaludy Társaság is képviseltette magát, Beöthy Zsolt titkár aktív közreműködésével. 43
