Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)
Tanulmányok - Horváth József: Adalékok Kisfaludy Károly téti és győri kultuszának történetéhez
HORVÁTH JÓZS EF A DAÍ£KQK, KISFALUDY KA ROLY '"ÍETI ES GYŐ RI .KUO USZANAK TOR TIMETEHEZ szövetkezeti bélyeggyűjtők kiállítása nj^lt; a helyi irodalmi színpad bemutatta Kisfaludy Károly Mátyás deák és Szeget szeggel című egyfelvonásosait."^2 A lap másnap beszámol a rendezvények folytatásáról is, megemlítve, hogy „a népitáncbemutató részvevői színpompás menetben vonultak a Kisfaludy-emlékműnél rendezett koszorúzási ünnepségre".^^ 1973-ban már Veszprém megyében is felfigyelnek a rendezvényre; a Napló című megyei napilapból megtudjuk, hogy a téti Kisfaludy-napok rendezvénysorozata augusztus 18-án kezdődik és 26-án fejeződik be. „Szombaton este a községi művelődési házban bélyeg-, fénykép- és képzőművészeti kiállítás nyílik. A vasárnapi programban honismereti tanácskozások s a fafaragó kiállítás megnyitása szerepel. Hétfőn délután háromkor koszorúzási ünnepély lesz Kisfaludy Károly emlékművénél, utána pedig néptáncegyüttesek szórakoztatják az Alkotmány-napi vendégeket. A kiállításokat egy hétig tartják nyitva."^4 1975-ből az MTI híradását ismerjük: augusztus 16-án arról ad hírt a Magyar Távirati Iroda, hogy Téten „szombaton megkezdődtek" a Kisfaludy-napok egy héten át tartó rendezvényei: megnyitották a pannonhalmi és a téti fotószakkör kiállítását. Megtudjuk továbbá, hogy „vasárnap népművészeti kiállítás nyílik, majd a jövő hét minden napján gazdag program várja az érdeklődőket".^s Augusztus 23-án a TV-híradó is tudósított arról, hogy „Téten, a Győr megyei nagyközségben az idén most negyedszer, ismét megrendezték a Kisfaludy napokat. A tétiek büszkék a falu szülöttjére, Kisfaludy Károlyra, aki a magyar irodalmat, a költészetet, és a drámát, oly magas fokon művelte. A rendezők arra törekedtek, hogy a megemlékezést gazdag, változatos kulturális és szórakoztató programmal színesítsék. "^6 A téti Kisfaludy Napok történetének alaposabb feltárása ugyancsak további elmélyültebb kutatómunkát igényel. Annyi bizonyos, hogy 1988-ban, a költő születésének legutóbbi kerek évfordulóján gazdag programja volt a rendezvénynek: a Téti Kisfaludy Napok keretében találkoztak a megye gyermekszínjátszói, és február 6-án Téten rendezték meg a Kisfaludy Megyei Versmondó Verseny döntőjét is.67 Ez utóbbiról Z. Szabó László lelkes hangvételű cikkben számolt be, e mondattal kezdve: ,A kétszázéves évforduló egyik érdekes színfoltja volt a Kisfaludy Károly versmondó verseny, annak téti döntője."^s A téti Kisfaludy Napok hagyományát az utóbbi években a helyi iskola ápolja: 2000-ben pl. február 17-18-án tartották a rendezvényt, mel5rről az intézmény történetét bemutató kötetben is olvashatunk.^^ További „kultusznyomok" A „direkt módon" Kisfaludy Károlyra emlékeztető, emlékét őrző adatok számbavétele után - a téti kultusz áttekintésének végén - érdemes arra is utalnom: vannak áttételesebb nyomai is a költő tiszteletének. Közülük csupán kettőre szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik: aligha véletlen, és aligha független Kisfaludy Károly tiszteletétől, hogy a „Tét nagyközség hírlevele" alcímet viselő első téti újság „Szülőföldem" címmel indult útjára 1991-ben.7o A másik: bizonyára szerepe volt a költő népdallá vált és szülőfalujában is énekelt verseinek is abban, hogy a település zenei életét kutató Barsi Ernő kötetének a „Népzenei hagyományok Téten, Kisfaludy Károly szülőfalujában" címet adta.^i Nem érdektelen továbbá utalnom egy a kultusz életben tartásában fontos szerepet játszó, de nem a költőről elnevezett téti intézményre. A Téti Magyar Királ}^ Állami Polgári Fiu- és Leányiskolára gondolok, mely 1927-ben kezdte meg működését; 41
