Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)
Tanulmányok - Horváth József: Adalékok Kisfaludy Károly téti és győri kultuszának történetéhez
HORVÁTH JÓZSEF ADAIEKDK íaSFAl.UDY KAROLY TFTÍ ES GYŐRI KULTUSZÁNAK TÖRTENETÉHEZ Horváth József ADALÉKOK KISFALUDY KÁROLY TÉTI ÉS GYŐRI KULTUSZÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ Kisfaludy Károly életével és munkásságával ma már szinte „könyvtárnyi" irodalom foglalkozik. Születésének 200. évfordulóján, 1988-ban két bibliográfia is megjelent,! félezernél több bibliográfiai tétellel; az azóta eltelt 17 esztendőben a témával foglalkozó művek száma - amint azt az Arrabona ezen számában megjelenő bibliográfia is bizonyítja - tovább gyarapodott. Ez utóbbiak sorában helyi szerzők munkái, ill. helyi kiadású kötetek is találhatók; közülük Z. Szabó László önálló kötetben megjelentetett írásaira^ mindenképpen érdemes utalnunk. Lényegesen kevesebb írás foglalkozik viszont Kisfaludy Károly kultuszának történetével. A tiszteletére alapított Kisfaludy Társaságról írt lexikon-szócikkében Fenyő István^ két önálló kötetre^ hivatkozhatott; Gosztonyi Ferenc Kisfaludy 19. századi irodalmi kultuszával foglalkozó tanulmánya^ 1997-ben jelent meg. A helyi kultuszt feltáró dolgozatok közül Sáry Istvánnak a győri Kisfaludy-szobor történetét bemutató írása^ szinte az egyetlen, nyomtatásban megjelent munka; Grábics Frigyesné általánosabb áttekintés igényével írt honismereti pályázata^ kéziratban maradt. Jelen dolgozatban Kisfaludy Károly téti és győri kultuszának áttekintésére teszünk kísérletet, a szakirodalomban elszórtan fellelhető adatok, valamint a korabeli sajtó tudósításainak összegyűjtésével. Előbb a téti kultuszra vonatkozó adalékokat kíséreljük meg számba venni, az 1860-as évektől napjainkig; majd a győri vonatkozásokról szólunk, melyek 1880-tól követhetők nyomon a forrásokban. Kisfaludy Károly téti kultuszáról Az első kezdeményezések 1892-ben, Kisfaludy Károly győri szobrának leleplezésekor, Kiss Ferenc részletesen beszámolt a szoborállítás történetéről.^ Cikkéből tudjuk, hogy az első ötlet Téten született meg: „Már a hatvanas évek végén rendezett a téthi intelligencia Kisfaludy Károlynak Téthen emelendő emlékszobra javára táncmulatságot, melynek eredménye azonban nem volt kielégítő, a mennyiben csakis a felülfizetésekből gyük össze valami csekély összeg, melyet a rendezőség a téthi Kisfaludyszobor alap javára takarékpénztárba helyezett el." Majd hozzátesz még egy megjegyzést: „A sikertelen kezdeményezés után, úgy látszik, Téth le is tett az eszméről, hogy Kisfaludy Károlynak szülőhelyén emlékszobrot emeljen; legalább ezen idő óta ebben az irányban további lépés nem történt."9 Ugyancsak Kiss Ferenc számol be az 1880-ban - Kisfaludy Károly halálának 50. évfordulóján - megrendezett ünnepségekről; leírásában ismét felfedezhetünk egy téti vonatkozást: „Ezen ünnepségek egyik mozzanatát képezte volna Kisfaludy Károly téthi szülőházának emléktáblával való megjelölése is, a mi azonban a Téthen tervezett ünnepségekkel együtt a ház azonossága felett támadt éles polémiák folj^án elmaradt, "lo 33
