Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)

Tanulmányok - Kerényi Ferenc: A magyar romantika néhány kérdéséről

KERENYI FERENC A MAGYAR ROMANTIKA NEHANY KE.RDESEROL egyaránt eljutott Goethéhez, aki - naplójának tanúsága szerint legalábbis bele-beleolvasott az ajándékkönyvbe, ám a személyes találkozás alkalmával (Goethe fél órát szánt rá, egy berlini orvosprofesszorral együtt fogadva őt) aligha eshetett mélyebb összefüggésekben is szó a magyar népköltészetről és romantikus irodalmunkról.24 Mindegy: a magyar romantika bejelentkezett Európában. 1828-ig Kisfaludy Károly és eszmetársi köre máris sokat tett a „társalkodás"-ért, a polgári irodalmi és társadalmi nyilvánosság javára. Ezt ismerte el tulajdonképpen Kazinczy Ferenc is, aki Pesten, 1828. február 18-án és 19-én találkozott az ifjú romantikusokkal és kézfogással szentesítették a nemzedékváltást. A „küzdés" azonban akkor nyert új, nagyobb távlatokat, amikor (szintén ebben az esztendőben) az Aurora-kör megismerkedett Széchenyi Istvánnal. A gróf naplóiban először 1824-ben bukkan fel Kisfaludy Károly neve, amikor is a Stíbor vajdát német fordításban elolvasva, azt nemes egyszerűséggel ostobaságnak minősítette („Quelle bêtise!"): a fiatalkori végzetdráma nem tetszhetett a sorsa ellen mindig is tusakodó romantikus léleknek. 1827-ben viszont - ha hibásan is, de - már a Mohács zárósorait idézte. Személyesen először 1828. november 16-án találkoztak. Széchenyi indítandó hírlapja, a Jelenkor szerkesztését kívánta a gyakorlott redaktorra bízni. A kapcsolatok egyre szorosabbak és személyesebbek lettek: 1829. június 30-án a gróf is megjelent az írókkal együtt Toldy orvosi avatásán, a beteg Kisfaludjoiak pedig bécsi szállást és kezelési költséget ajánlott fel.^s A provinciálistól, a változni nem tudótól irtózás, a múltszemlélet rokonsága csak az alap volt ebben az eszmekapcsolatban. Jelentősége akkor mérhető fel igazán, ha figyelmesen olvassuk azt a művet, amely most már társadahni és méltó célt tűzött ki a magyar romantika számára: a polgári nemzet megteremtését. Széchenyi a Hitelt „Honunk szebblelkű asszonyinak" ajánlotta, akiket az Aurora olvasása is felkészített arra, hogy most a gróf eszmefuttatásait megértsék. A Mohács zárósoraira pedig szinte rárímelt a Hitel befejezése: ,A múlt elesett hatalmunkból, a jövendőnek urai vagyunk. (...) Sokan azt gondolják: Magyarország - volt; én azt szeretném hinni: lesz!" Kisfaludy Károly még megérte, hogy a Hitel polarizálni kezdte Magyarországot, mozdulni, küzdeni, haladni akarókra és maradókra; megérte, hogy négy nappal halála előtt - a megalakuló Magyar Tudós Társaság a nyelvtudományi osztályban az első helyen akadémikusnak válassza (mögötte Vörösmarty 3. kép A Stibór vajda színlapja. Győr, 1852. 27