Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)

Tanulmányok - Tóth László: Válogatás a győri lapokban közölt írásokból Kisfaludy Károly szobrának 1892-es avatásakor

ARRABONA 2005. 43 / 2. TANULMÁNYOK JEGYZETEK Az 1892. október 2-i Kisfaludy szoboravatást a győri sétatéren csupa lelkesedés és örömérzet vette körül, melyet Kiss Ferenc, győri városi jegyző A szobor története c. tanulmányában érzékeltetett. (Kisfaludy Károly emlékezete. GyK 1892. október 2. ünnepi melléklete, 11-18.). A Kioszk építésével kezdődő hányattatás időszakát (1916) Sáry István: Kisfaludy Károly szobra Győröttc. munkájában dokumentálta a Műhely, 1979./ 2-es számában (115-120). Gyulai Pál (1826-1909) a magyar irodalom egyik legnagyobb hatású kritikusa, nagy tudású irodalomtörténésze, író, költő. 1867-ben a MTA rendes tagjává választották, 1879-ben a Kisfaludy Társaság elnöke lett, 1876-ban a Budapesti Egyetem meghívta őt a Toldy Ferenc halálával megürült magyar irodalmi tanszékre, ahol később egyetemi tanár lett. Versei, művei, kritikai írásai és irodalomtörténeti munkái önálló kötetekben és folyóiratokban jelentek meg. Ezek között egy ideig előnyben részesítette a Kisfaludy Társaság Evlapjai c. periodikát. Több verse jelent meg a Dr. Kovács Pál szerkesztette 1847-es a győri Hazánkban is. (Magyar Irodalmi Lexikon 1. köt. 1963. 422. - továbbiakban Id. MIL) Beöthy Zsolt (1848-1922) irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár. Jogot végzett, bölcsészdoktori szigorlatot tett. 1877-ben az MTA tagja, 1878-ban a pesti egyetem magántanára, majd egyetemi tanára. Eveken keresztül a Kisfaludy Társaság titkára. Regényei, esztétikai művei és főként a rangos irodalomtörténeti munkái szemléletileg közel állnak Gyulai Pál felfogásához. (MIL 1. köt. 1963. 140.) Dr. Kupp Kornél (1865-1900) irodalomtörténész. Eleinte premontrei szerzetes tanár Szombathelyen és Keszthelyen. 1891-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1893-ban kilépett a rendből és áttért a református vallásra. 1894-től a pesti református főgimnázium tanára, pedagógiai munkája mellett szerkesztette a Tanulók Lapját. Feldolgozta a csornai csata történet, tanulmányt írt a XVI. század vallási irodalmáról, Telegdi Miklós püspök Fejtegetés c. könyvéről és Arany Toldijáról. Értekezéseket készített Faludi Ferenc, Gyöngyösi István, Listius László irodalmi működéséről. Munkái önálló kötetekben, irodalmi témájú tanulmányai a Vasmegyei Lapokban és a Győri Közlönyben jelentek meg. (MIL 2. köt. 1963. 638.; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. köt. Bp. 198. 1404. hasáb - Id. Szinnyei) Beöthy Zsolt tanulmányának címe: Kisfaludy Károly irodalmának családfája, melyet 1892. szeptember 20-án készített és a GyK 1892. október 2-i ünnepi mellékletében jelent meg. Rédey Miklós (1868-?) rendőrségi fogalmazó, közíró, újságíró. Jogi tanulmányait a Győri Jogakadémián és Budapesten végezte. 1891-ben Győrött rendőrségi fogalmazó, 1896-ban Budapesten a rendőrségi sajtó iroda vezetője, 1899-ben kerületi kapitány. 1890-92. között a Győri Közlöny és a Rendőrségi Lapok munkatársa. Munkái a rendőrség szervezetével és korszerűsítésével kapcsolatos írások, rendőrségi rendeletek gyűjteménye, magyar gyülekezési jog, (kézikön}^) és lexikon. (Szinnyei XI. 660-661. hasáb) Egy este az Aurora korrektúráján dolgozott Kisfaludy Károly. Úgy 11 óra körül átment fáradtan vacsorázni a Magyar utcai vendéglőbe (ahova rendszeresen járt étkezni). Ott egy vidám társaság mulatozott és viccelő megjegyzést tettek a költőnek. Kisfaludy félvállról vette a megjegyzést, s odaszólt a társaságnak egy butellás üvegre mutatva: „Ha akarjátok ezt az üveget is megeszem." Vacsora után „hatalmas szép fogsorával el kezdte rágni az üveget. Tatay János felfogása szerint (mivel az üveg arzénos festékkel volt befestve) nem a tüdőbaj, hanem valószínű az arzénos festék okozta a halálát. (Lasz Samu: Mi okozta Kisfaludy Károly halálát? GyK 1892. szeptember 29. 1-2.) Dr. Tell Anasztáz Imre (1865-1930) a Győr melletti Csanakon születet. A bölcselet doktora, a Győr megyei Tanító egylet tiszteletbeH elnöke. 1910 óta házfőnök, s a gimnázium igazgatója Pápán. Dolgozatot írt „A műballada a magyar költészetben" címmel, és megemlékezett Vörösmarty Mihályról és Czuczor Gergelyről; emlékbeszédet tartott dr. Kovács Pálról és Révai Miklósról. Munkái a gimnázium értesítőjében, a győri és a dunántúli hírlapokban jelentek meg. (A Pannonhalmi Főapátság története. IV. kötet. Szerk.: Sörös Pongrác. 1916. 488-489.) Dr. Lasz Samu (1859-1930.) geográfus, főreál gimnáziumi tanár. Szergényben (Zala) született. Az egyetem után doktorált, négy éven át budai középiskolai tanár, majd az Országos Meteorológiai Intézet titkára. 1886-1898-ig győri főreáliskola tanára, egyben a GyK munkatársa. 1898-tól a budapesti I. kerületi főgimnázium vezető tanára. Számos földrajzi tárgyú szaktanulmány és tankön}^^ szerzője, a Révai Nagylexikon munkatársa. (GYÉL 2003. 197.). Az itt közölt értekezés Lasz Samu: Ünnepünk című vezércikke, a GyK 1892. október 2-i számában jelent meg. 134