Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)
Tanulmányok - Tóth László: Válogatás a győri lapokban közölt írásokból Kisfaludy Károly szobrának 1892-es avatásakor
TÓTH LÁSZLÓ VÁLOGATÁS GYŐRI lAPOKBAN KOZOLT íl^SOKBOL... Tóth László VÁLOGATÁS A GYŐRI LAPOKBAN KÖZÖLT ÍRÁSOKBÓL KISFALUDY KÁROLY SZOBRÁNAK 1892-ES AVATÁSAKOR Kisfaludy Károly halála (1830) után, több mint harminc éven át, foglalkoztatta Győr vármegye és Győr város kulturális közvéleményét, hogy emlékszobrot állítson a megye nagy szülöttjének emlékezetére. A szoborállítási törekvések és kezdeményezések a dualizmus kezdő évtizedeiben szemléleti és főként anyagi okokra hivatkozással többnyire meghiúsultak. Győrött azonban szívósan „dolgozott" a lokálpatrióta buzgalom, amely ébren tartotta a BCisfaludy-szobor ügyét. Presztízs okok is ösztönzőleg közre játszottak a szobor felállításában: a szomszédos Fejér vármegyében és Székesfehérváron már szobrot emeltek Vörösmarty Mihálynak. Győrött a szobor állításra kiváló alkalmat kínált Kisfaludy Károly halálának ötvenedik évfordulója: az 1880. november 21-i ünnepségen megalakult a kiváló vármegyei és győri értelmiségiekből álló Kisfaludy-szoborbizottság. Az 1885. február l-jén tartott megyei és városi értelmiség közös értekezletén elhatározták, hogy Kisfaludy Károly születésének centenáriumára szobrot emelnek Győr város valamelyik közterén. Ekkor nyomban meg is választották a harminctagú Kisfaludy szoborbizottságot, meljmek elnöke a későbbi főispán, gróf Laszberg Rezső lett. A nemes győri kezdeményezést a fővárosi irodalmi körökben is örömmel fogadták, főként a Kisfaludy Társaság jeleskedett ez ügyben és rangos szeméi)^, Beöthy Zsolt titkárt delegálta a győri értekezletre. Beöthy „emelkedett beszédben" emlékezett meg Kisfaludy Károly irodalmi működéséről, életművének utóéletéről (melyben kiemelt szerepet kapott szobrának pesti felállítása), valamint műveinek gyűjteményes kiadásáról. Az értekezleten szóba került még egy Kisfaludy nevével fémjelzett irodalmi kör megszervezése (amely később asztaltársaság formájában meg is alakult), szoboralap létesítése, különböző rendezvények (műkedvelő előadások, hangversenyek, táncvigalmak, bálok) szervezése, melyek bevételei és a szoborra felajánlott különböző pénzbeli adományok növelték a szoboralap összegét. A Győri Közlönyben dr. Kautz Gusztáv ügyvéd, szerkesztő „lapvezér" pedig „Kisfaludy Károly Emlékezete" címmel ünnepi mellékletet adott ki az 1892. október 2-i lapszámhoz, melyben irodalomtörténeti értékelő és méltató írások, a koszorúzási ünnepségen elhangzott beszédek és Kisfaludy Károly apoteozisáról szóló költemények jelentek meg. A szerzői kör részint a Kisfaludy Társaságba tömörült országos nevű írók és nagytekintélyű tudós személyiségek, esztéták, valamint a győri írói (újságírói) kör egyes tagjai és gimnáziumi tanárok voltak. Azon kívül a Győri Közlöny (továbbiakban Id. GyK) kinyomtatta a költő arcképét (Barabás Miklós litográfiája), melyet az említett ünnepi melléklet borítólapján helyeztek el. Egyben árusították önálló portréként is, gyarapítva ezzel a szoboralap bevételeit. Szávay Gyula költő, a Győri Hírlap (továbbiakban Id. GyH) tulajdonos szerkesztője más közlési stratégiát választott: tájékoztatta a győri közvéleményt az előkészületek eseményeiről, a szoborbizottság üléseiről, a Kisfaludy Asztaltársaság gyűjtési akcióiról, a szoboralap javára rendezett szavalóestek, hangversenyek, táncestélyek hangulatos rendezvényeiről. Ezekről az eseményekről színes tudósításokat 119
