Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)
Tanulmányok - Tari Lujza: Kisfaludy Károly korának zenéje verseinek kortárs megzenésítései alapján
ARRABO NA 2005. 43 / 2^ . „ ^ „ _„ ___._.__,_..^__^ TANULMÁNYOK A folklórból eddig felderített és megjelent Kisfaludy versekről Almási István adott összegzéstjs Saját gyűjtésein kívül többek közt a Romániai magyar népdalokban kiadott folklorizációkat érintette. Az ott közölt, 140. számú vers „Szövegének hat első sora Kisfaludy Károly: Rákosi szántó a török alatt című, 1828-ban írt versének folklorizálódott strófája, »Rákos« helyett a Hargita egy részét jelölő »Nyerges« beiktatásával." Mint a kötet szerkesztői megjegyzik, „Kisfaludy verse hazafias... tartalma folytán hatolt be a népköltészetbe."''^ A kutatás jelen fázisában ennyi, amit összefoglalhatunk Kisfaludy Károly verseinek kortás- illetve tágabb XIX. századi megzenésítéseiről és korabeli (illetve annál tovább élő) folklorizációiról. Összegzésképp elmondhatjuk, hogy Kisfaludy Károly jelentős hatást gyakorolt muzsikus kortársaira és utódjaikra, s a dalokon keresztül zenében is előkészítette az utat a magyar műzene megteremtéséhez illetve a Vörösmarty-, és kiváltképp a Petőfi megzenésítésekhez, folklorizációkhoz. Mindamellett a megzenésített dalokon is közelebb vitt az óhajtott célhoz: „A külső nyelvekkel megesmérkedve, elértük az óhajtott üdő pontot, mellyben Magyarul Írni, és beszélni nem tsak megengedtetik, hanem több Törvényes Czikkelyek által parancsoltatik is, sőt gyalázatnak tartatik Magyar névvel büszkélkedni és Magyarul nem tudni."^o JEGYZETEK 1 Kodály 1952. 17. 2 A pap tanár 1786-tól előbb Biró Farkasnál nevelőként, majd 1787-93-ig rajztanárként működött Győrben. A győri egyházmegyébe 1794-ben vették föl. Id. Szinnyey 1891. - Arcanum CD-ROM 3 Id. Szinnyey 1891. - Arcanum CD-ROM 4 Bessenyei 1931. 12. 5 Hadi és más nevezetes történetek (Bécs 1790.). A korábbi hivatkozásokkal részletesen idézi Papp 1986. 10. 6 Szerb 51972. 208. 7 Kodály 1952. 19. 8 Tóth 1998. 16. 9 Kazinczy [1828], é.n. 19. 10 Kazinczy 1828. 82-83. 11 Domokos 1999. 7. 12 Domokos 1999.3 13 Hochradner 2005. 334-335. 14 Sas 2005. 5. A Végh Ignác által, kvartettje számára szerződtetett további német muzsikusokat Id. Sas 2005. 282. 15 Nagyszeben 1753, Brassó 1767, majd 1787-1802 Nagyszeben, Pest-Buda, Kassa, Brassó, Pozsony, Nagj^árad, Kolozsvár. (Sas 2005. 282.) Az utóbbi egyben 1802-ben a kolozsvári zeneegylet megalakításának éve. 1818 (a Schedius-féle zenetársaság) után a XIX. század 20-as éveitől több más zeneegylet jött létre. 16 Dobszay 1984. 305. i'' Közismert, hogy a fuvola korábban az egyenes fuvolát jelentette, a harántfuvola pedig J. Quanz nyomán a XVIII. sz. közepe tájától kezdett terjedni. 18 Kisfaludy K. 1827. 228. 19 Szabolcsi 1961. 100., Papp 1986. 11., Tari 1997. 20 Eötvös Károly Kisfaludy Sándor hangszereként a hegedűt említette, amin Lavotta műveket játszott. Major 1967. 147. 21 Bartay 1846. 67. Bartay valószínűleg a postakocsisokra gondolt, nekik ui. e hangszerrel kellett rendszeresen jelezni érkezésüket. 106
