Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Tóth László: Gróf Viczay Hédervári Héder portréja a Xántus János Múzeum gyűjteményében

TÓTH LÁSZLÓ GRÓF VICZAY HÉDERVÁRI HÉDER PORTRÉJA ... 1

3 Győr jeles polgárainak arcképei: Bisinger József üvegesmester, a nagy alapítványt tevő patrióta arcmását Rauch J. készítette 1840-ben; Ecker János vaskereskedő, színházi intendáns, krónikaíró győri polgár portréját 1817-ben Hieronymi Ottó; Hergeszell Ferenc városi követ, 1848-ban országgyűlési „argonauta" arcképét ismeretlen magyar festő készítette 1841-ben; dr. Kovács Pál, a „közkedvességű" veterán író-orvos arcképét ismeretlen festő alkotta a XIX. század közepén. A polgármesterek képmásait helyi művészek készítették: Zechmeister Károlyét és Vennes Jenőét Lóth József ; Szauter Ferencet Pandúr József festette 1937-ben; Farkas Mátyás portréját Szakáll Vilibáld; Späth Gyula arcképét Pandúr József festette 1941-ben (Leltárkönyv 1998.). 1

4 Nagy Iván szerint a Héderváry család „Németországból, Hennenburgi vagy Houmburgi grófoktól vette eredetét..." (Nagy Iván 1859. 5.k. 73.) 1

5 Mikó állítása szerint „Viczay János és Héderváry Katalin 165l-es házassága következtében a Héderváry uradalom is Viczay kézbe került... így magukat Lózs és Hédervár örökös urainak nevezték." (Mikó 1998. 26.) Ebben az interpretációban úgy tűnik, hogy a Viczay Hédervári uradalomban Hédervár és Lózs azonos rangú települések voltak. 16 1826-ban 11.432 görög, 13.411 római pénzérem volt a Héderváry-gyűjteményben, melyből 1.243 érmet aranyból vertek (PNL 16. köt. 836.). 1874-ben már 1.014 arany, 3.002 ezüst és 4.648 rézérem volt látható a gyűjteményben. ( Fehér Ipoly 1874. 671.) 1

7 D. Sestini a milánói Caroin c. lapban három, Musei Hederváriani in Hungária numorum descriptio című értekezésében méltatta a Viczay-gyűjtemény muzeális értékeit. Robert Towson több cikket közölt a londoni lapokban a Hédervári kastélyban látott nagy értékű és látványos muzeális emlékekről. a8 Fehér Ipoly 1874. 671. oldalán a Helyrajzok c. fejezetben némi összegzést ad a Héderváriak „ritka becsű gyűjteményéről": „Hagyományként szállott a családban a műérzék ivadékról ivadékra, és e szellemben legkevésbé volt hűtelen a Héderváriak legutolsó férfi sarja: a nem régiben sírba szállott Hédervári Viczay Héder gróf..." A számszerűsített lista főként a Viczay Mihály által gyűjtött emlékanyagról készült: numizmatika, római kori szobrok, középkori fegyverek, bútorok, edények, világi és egyházi ősnyomtatványok, könyvek, kéziratok. A műérzék családi öröklődésére jellemző adat, hogy Viczay (II.) Mihály unokái közül, Héder gróf testvérbátyjai (Károly és Adolf) is „hódoltak őseik műgyűjtő szenvedélyének" (Mikó 1998. 28.) 19 Viczay (II.) Mihály már gazdag könyvtári anyagot gyűjtött: a 15 257 kötetből magyar nyelvű 1057, német 5000, francia 6000, angol 1000, latin 2600 és 1600 kötet más különböző nyelven írt tudományos munka. Tudományágak szerint: nyelvtudományi 5231; bölcseleti 1133; történelmű 599; államtudományi 242; enciklopédia 412; szépirodalmi 4912; tankönyv 51; 677 kötet vegyes tematikájú mű. (Borovszky 1910. 156.) 20 Számtalanszor előfordult, hogy Héder keresztnév helyett az ősi, nemzetségalapító Henrik, Heidrich, Hedrik utónevet használják a legkülönbözőbb (még a hivatalos) dokumentumokban is. 21 A Héderváriakra és a Viczayiakra egyaránt ráillik a magyar arisztokráciára Pallavicini Károly által tett kijelentés, miszerint mint egy „ezernyi szállal összefonódott hatalmas család felelősséggel viseltetett a nemzet ügye iránt, s mindig kiállt a kereszténység eszméiért. ...az államigazgatásban, a politikai életben is tevékeny szerepet vittek." (Gudenus 1990. 5. ) 22 Szép számmal voltak a névnapi ünnepségen Sopron megyei személyiségek is: Rohonczy Ignác megyei főjegyző, később a Bach-korszakban kerületi főispán, Simon Nep. János megyei aljegyző, utóbb alispán, Bezerédy Pál szerdahelyi birtokos, Hőgyészy Pál alispán, gróf Zay Károly, soproni születésű főrend, Kis János ev. lelkész, költő, a későbbi szuperintendens, Albach Szaniszló ferences rendi szerzetes, Széchenyi gyóntatója, Tatay János lövői plébános, s Széchenyi barátai közül ott volt Petricsevics Horváth Lázár, a Honderű szerkesztője, Lunkányi János jószágigazgató és a Széchenyi család több tagja. 23 A PNL téves közlését - „...midőn 40-es években ez [t.i. Széchenyi István] Batthyány Lajos gróffal Keletre indult, ő [Viczay Héder] is hozzájuk csatlakozott" (PNL, 16. kötet. 836.) - átvette a RNL (19. kötet 220.), a Borovszky szerkesztette megyemonográfia (1910. 207.), és a GYK 1874. január 22. száma is. Egy pontatlan lexikoni történelmi adat átvétele „így válik valósággá" az ellenőrzés elmaradása miatt. 24 Hogy miért változtatták meg eredeti úti programjukat és miért nem mentek el a Szentföldre, ennek valószínű oka, hogy nem az eredeti összetételben utazott az arisztokraták köre, így módosulhatott utazási igényük is. 25 Viczay Héder 1848 októberében „festészeti tanulmányútra ment Olaszországba". (PNL 16. 836.) Bár Viczay ügyes kezű képművész (rajzoló) lehetett, még sem tűnik valószínűnek, hogy festészeti kurzusra ment volna a napfényes Itáliába. Az a valószínűbb, hogy Kossuth fellépésétől és az Országos Honvédelmi Bizottmány fegyveres ellenállásra történő felhívásától megriadt, ahogy Széchenyi sem, úgy ő sem akarta fegyverrel elintézni a haza sorsát. Talán a hosszú időzésben az is hatással lehetett rá, hogy barátainak sorsa (Batthyány mártíromsága és Széchenyi tragédiája) ekkorra már beteljesedett. 275