Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Dr. Kormos Gyula–Poór Péter: Sopron és közvetlen környéke régi harangjai

DR. KORMOS GYULA - POÓR PÉTER SOPRON ÉS KÖZVETLEN KÖRNYÉKE RÉGÏ HARANGJAI Dr. Kormos Gyula - Poór Péter

1 SOPRON ÉS KÖZVETLEN KÖRNYÉKE RÉGI HARANGJAI

2 A harangok szerepe az ókortól napjainkig A harangoknak fontos szerep jutott az évszázadok során mind az egyházi, mind a világi életben. Kínában már Krisztus előtt a 12. században is használtak kisebb harangokat.

3 Egyes források ezt Kr. előtt 2000 körülire teszik.

4 Asszíriái és egyiptomi ásatások során is kerültek elő a Kr. előtti évezredből származó kisebb harangocskák.

5 A keresztény világban kezdetben a pogány kultuszokkal való összefüggésük miatt — a hangszerekhez hasonlóan — nem alkalmazták őket. Később azonban — elsősorban a szerzetes kolostorok révén — teljesen általánosan elterjedtek.

6 Az egyházi és olykor a polgári alkalmakra

7 való figyelemfelhívásban, hívogatásban fontos szerep jutott a harangoknak csakúgy, mint az egyházi liturgiában. A liturgiában a harangoknak jutott szerep egy részét az idők folyamán kézi vagy falicsengők vették át,

8 ugyanakkor más alkalomkor (pl. az evangélikusoknál a Miatyánk, katolikusoknál az Urfelmutatás

9 alatt) gyakran megmaradt a harangozás. Hangjuk a régi, zajtól kevésbé terhelt világban messze elhallatszott, ezért a polgári életben gyakran gyors híradásokra, jeladásokra is használták. Mivel a templomtornyokból általában messze el lehetett látni, a településen keletkező tűz, illetve aratási időszakban a határ megfigyelése általánossá vált, harang félreveréssel jelezve a veszélyt. Egyes nagyobb települések néha külön tűztornyot is építettek maguknak, így Sopron is, amely azóta a város jelképévé vált. A harangokat kezdetben hangolás nélkül készítették, később azonban a templomi használat során az együttharangozás igénye egymáshoz hangolásukat szükségszerűvé tette.

10 Egyes városok, nagyvárosok harangjait úgy készítették, hogy az ünnepi szentmisék, istentiszteletek alkalmával térben elkülönülő, de egy időben történő megszólaltatásukkor a város összes harangja fenséges harmóniát, s ne disszonanciát árasszon. A díszítésekkel ékesített harang tehát nemcsak esztétikailag szép öntvény, hanem hangszer is.

11 Hihetetlenül felemelő érzés, ha egy város ilyen vasárnapi harmonikus harangzúgásban úszik! A késő középkorban a toronyóra ütéseiből fejlődtek ki a harangjátékok.

12 Kezdetben a torony harangjait, később külön — ebből a célból — kisebb harangok együttesét szólaltatták meg különleges mechanizmussal, amelyek egy-egy dallamot játszottak. A ma is működő ősrégi vagy újabb építésű harangjátékok — olykor egy-egy történetet, vagy legendát idéző, mechanikusan mozgatott bábjátékok kíséretében — gyakran idegenforgalmi attrakciónak számítanak, máshol — egy-egy ismert vallásos dallamot megszólaltatva — üzenetközvetítő módon miszsziói szerepet töltenek be. A teljesség, illetve a fontossági és gyakorisági sorrend igénye nélkül a harangok egykori és mai funkcióit az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: - hadi célú gyors híradás, jelzések (pl. ellenséges támadás, bombariadó); - polgári vészjelzések (pl. tűzvész, árvíz); - vallási, olykor babonás elhárító szerep (pl. vihar, tűz, stb.);

13 125