Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Kelemen István: Kísérletek plébánia létesítésére Hegykő mezővárosában a XIX. század első felében

ARRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK A negyedik levél 28 Úgy tűnik, végül a hegykoiek kérése kedvező elbírálásra talált Széchenyi Ist­vánnál, mert a győri püspökséghez írt levelüket így kezdik: „Méltóságos Urunk már előbb sokkal eleibe nyuitott alázatos Instantiánkra meg Ígérni méltóztatott, sok és fontos okainkra nézvést /: Helységünkben egy Lelki pásztornak helyeztetessét, melynek Írásbéli bizonságát is mostan ide mellékelve Küldenénk a Tettes Sz: Szék eleibe...". Arra az esetre, ha az éppen súlyosan beteg gróf meg­halna mielőtt a széplaki plébánia sorsa eldől, vagy hogyha hosszabban beteges­kedne, vagy „...több ízbeli igiretitől el állona, és a plébánia fundálássárol lemon­dana..." a hegykoiek kötelezettséget vállalnak, hogy „...köz akarattal olly fundatiót" tesznek, amelyből a mindenkori helyi plébános megfelelően elélhet. Annál is inkább remélik, hogy kérésüket teljesítik, mert helységük mezőváros, „...és 600 Lélek vagyon benne, mely között tsak egy Lutrános, Kálvinista, Zsidó nintsen, hanem mint bap[t]isták...". Kérésüket az alábbiakkal indokolják: 1. Csak minden ötödik és hatodik vasárnapon (ez eltér az első levélben fog­laltaktól) van istentisztelet Hegykőn, ezért a többi ünnepen Széplakra kell menniük, de ezt sokszor a téli hideg miatt nem tehetik meg; ha külön plé­bánosuk lenne, cselédjeik is gyakrabban részesülhetnének szentmisében. 2. A lelki tanítás hiánya (ld. első levél 3. pontja). 3. „...ha némely nagy nyavalyában sinlődő betegnek gyóntató atya szüksé­ges, kéntelenéttetik magánok pénzén megfogadott fuvaros által gyóntató atyát hozatni ..." (ld. első levél 1. pontja). 4. Mivel Kramarics Kristófot kanonokká választották, helye megürült, így könnyebben kaphatna Hegykő saját plébánost. 5. Lényegében a 3. levél 2. pontját ismétlik meg. 1816. szeptember 14-én kelt latin nyelvű levelében Liebenberg (később: Lunkányi) János jószágigazgató arra kérte az egyházmegye vezetőjét, hogy mivel Széchenyi Ist­ván és a hegykoiek már elhatározták saját plébánia létesítését, ezért, ha új plébánost neveznek ki Széplakra, akkor egyúttal ne iktassák be Hegykőre is, hanem átmenetileg, amíg a dolgok véglegesen nem rendeződnek, csak adminisztrálja a mezővárost. 29 Az elképzelések végül nem valósultak meg, mert Kramarics megüresedett he­lyét 1816. november 3-án Tóth Ferenc foglalta el. Ő 1817. március 3-án meghalt, a széplaki plébániát Németh Pál foglalta el 1833 nyaráig. Ekkor a hegykői remé­nyek újraéledtek, és megkezdődött a Széplaktól való elszakadási folyamat második szakasza, amely 1835-ben ért véget. IV. A második kísérlet: 1833-1835 A hegykői jobbágyok levele Széchenyi Istvánhoz 30 A levél a püspöki levéltár Parochialia anyagában található, keltezetlen, de az ik­tatás napja ismert: 1833. július 1. Ebben a hegykoiek arra hivatkozva, hogy a szép­laki plébánia megürült, arra kérik urukat, Juranits Antal püspöknél (1825-1837) jár­jon közbe annak érdekében, hogy Hegykőt Széplaktól elválasszák és filiaként a hi­degségi plébániához kapcsolják. A kérés szó szerint így hangzik: „Mint hogy most Széplaki Plébánia, mellyhez Hegykő mint Filiális tartozik meg ürült, arra kértük a 168

Next

/
Oldalképek
Tartalom