Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Almási Tibor: Évről–évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből, I. 1896–1900

ARRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK JEGYZETEK 1 XXX: A város ünnepe. Győri Hírlap. 1896. XVII. évf., 12. sz., május 16. 4. o. A városháza részletesebb történetére vonatkozóan lásd: Sáry István: A győri városháza. Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 2000. 2 XXX: Győr és a műpártolás. Győri Hírlap. 1896. XVII. évf., 273. sz., november 27. 2-3. o. 3 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. XIII. kötet, Budapest, 1896. 486. o. 4 Életére, munkásságára vonatkozóan lásd: Éber László: Művészeti lexikon, I. kötet. Budapest, 1936. 476. o., Salamon Nándor: Kisalföldi művészek lexikona. Kisalföldi Művészetért Alapítvány, Győr, 1998. 128. o. 5 XXX: Egy művész-fiúról. Győri Hírlap. 1896, XVII. évf., 284. sz., december 11. 2. o. 6 A két győri hős, Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf emlékére Zalka János győri püspök már 1876-ban gránitból faragott obeliszket emeltetett, amely a Püspökvárban áll. 7 XXX: Győr felszabadításának emlékszobra. Győri Hírlap. 1897. XLI. évf., 105. sz., május 9. 3-4. o. 8 XXX: A Pálffy-Schwarzenberg emlék bizottsága. Győri Hírlap, 1897. XLI. évf., 123. sz., június 1.2.0. 9 Az időről-időre, általában valamilyen évfordulóhoz kapcsolódva az emlékmű felállításának gondolata elő-előbukkant a város tervei között, ám megvalósítására csupán 1998-ban, Győr felszabadításának 400. éves évfordulóján került sor. A Dunakaputéren elhelyezett, a két hős hadvezért, Pálffy Miklóst és Schwarzenberg Adolfot ábrázoló szoborkompozíció alkotója Veres Gyula Alpár szobrászművész. 10 XXX: Festő műterem Győrött. Győri Hírlap, 1897. XLI. évf., 57. sz., március 11. 3. o. Néhány évvel Benes Pál előtt, Győrben Stern Jenő is kísérletet tett arra, hogy a Kazinczy utca 23 számú házban működő porcelán és majolika festési műhelyében „csekély tandíjért" művészeti oktató tanfolyamot indítson (Győri Hírlap, 1894. XV. évf., 13. sz., február 11. 7. o.). 11 Benes Pál önéletrajzát a Magyar Nemzeti Galéria Adattára őrzi. 12 Benes Pál életéről, művészetéről részletesebb információ in: Almási Tibor: Egy elfelejtett győri festőművész - Benes Pál (1867-1932). Arrabona, 2003, 41. sz., 223-248. o. 13 XXX: A főreáliskola rajzkiállítása. Mértani és szabadkézi rajzok. Győri Hírlap, 1897. XLI. évf., 132. sz., június 12. 2. o. Az iskola történetéről lásd: Bedy Vince: A győri Rajziskola története. Győri Szemle, 1930. I. évf., 12-32. o. 14 XXX: Litzen-Mayer honpolgársága. Győri Hírlap, 1897. XLI. évf., 127. sz., június 5. 2. o. 15 XXX: Litzen-Mayer képek az új városházán. Győri Hírlap, 1898. XLII. évf., 3. sz., január 5. 3. o. 16 XXX: Litzenmayer betegsége. Győri Hírlap, 1898. XLII. évf., 30. sz., február 8. 2. o. 17 XXX: Liezen-Mayer Sándor. Győri Hírlap, 1898. XLII. évf., 41. sz., február 20. 3. o. Liezen-Mayer Győrben töltött éveiről, a városban született első művészeti kísérleteiről részletesen olvasható: Dénes Tibor: Liezen-Mayer Sándor győri tanulóéveihez. Győri Szemle, 1931. II. évf., 55-57. o. 18 XXX: Egy piktorral kevesebb. Győri Hírlap, 1898. XLII. évf., 42. sz., február 22. 2. o. XXX: Liezen-Mayer életéből. Győri Hírlap, 1898. XLII. évf., 44. sz., február 24. 2. o XXX: A kultuszminiszter részvétlevele. Győri Hírlap, 1898. XLII. évf., 45. sz., február 25. 3. o. XXX: A város Liezen-Mayernéhoz. Győri Hírlap, 1898. XLII. évf., 46. sz., február 26. 2. o. 19 XXX: Kossuth Lajos és Bisinger. Győri Hírlap, 1898. XLII. évf., 215. sz., szeptember 22. 3. o. 20 Polgáry Géza Kossuth arcképe - értesülünk a Győri Hírlapból - „Roskovitz Ignácz azon képe után készült, mely Pestmegye üléstermében van s melyről Szeged is másolatot készített" - Győri Hírlap, 1898. XLII. évf., 215. sz., szeptember 22. 3. o. 21 XXX: Az új városház. Győri Hírlap, 1898. XLII. évf., 215. sz., szeptember 22. 2. o. 22 XXX: Kossuth Lajos és Bisinger. Győri Hírlap, 1898. XLII. évf., 215. sz., szeptember 22. 3. o. 23 XXX: Az új városház. Győri Hírlap, 1898. XLII. évf., 220. sz., szeptember 28. 3. o. 24 XXX: A „Kisfaludy" kávéház. Győri Hírlap, 1898. XLII. évf., 255. sz., november 9. 3. o. 25 Bogdánffy Pauly Erik Berlinben született 1870-ben. Szülővárosában és Münchenben végezte művészeti stúdiumait, majd 1892-ben letelepedett Budapesten. Nevét látványos, színgazdag csendéleteivel tette ismertté, de - mint a győri Kisfaludy kávéház esetében is látjuk - készített több falképet is. 26 XXX: A secessió. Győri Hírlap, 1898. XLII. évf., 255. sz., november 9. 2-3. o. 27 U.o. 28 XXX: Magyar művészet a vidéken. I. Győri Hírlap, 1898. XLII. évf., 262. sz., november 17. 1-2. o. 29 XXX: Magyar művészet a vidéken. II. Győri Hírlap, 1898. XLII. évf., 263. sz., november 18. 1. o. 300