Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Dr. Kormos Gyula–Poór Péter: Sopron és közvetlen környéke régi harangjai

ARRABONA 2005. 43/ 1. TANULMÁNYOK nyüket 1924-ben 400 haranggal érték el. A piac telítődése és a világgazdasági válság miatt termelésük visszaesett. 1939-ben a gyár ismét hadiüzemként működött s a réz és ónhiány miatt a kormány tovább nem engedélyezte a harangok gyártását. 1945-ben a gyárat teljesen szétbombázták, s miután az államosítás alóli felmentési kérelmüket elutasították, a cég története itt sajnos megszakadt. (Csatkai 1942. 13-26., Lengyelné 2001. 18-37.) 42 A harang alsó — a palást alatti, attól a külső felületen élvonallal jól elkülönülő —, a nyelv által ütött sávja. 43 Összehasonlításul: az esztergomi bazilika legnagyobb harangjának — s egyben a legnagyobb magyar mester által öntött harangnak — átmérője 218,5 cm, tömege 5827 kg. Magyarországon a szegedi Fogadalmi-templomban van a legnagyobb átmérőjű harang 245 cm-rel és 8537 kg tömeggel, míg a Szent István-bazilikában a legnehezebb harang 242 cm átmérőjű és 9250 kg tömegű. A mintegy 3,6 tonnás Hősök harangjának tárcsás koronája ez év tavaszán szétrepedt. Az életveszélyessé vált harangot aládúcolták. 44 Az állványzat melletti hozzáférhetetlenség miatt nem voltak végig olvashatók a feliratok. 45 A harang csak a nagyharangon (Hősök-harangja) állva volt megközelíthető. 46 A díszléc feliratának betűi az álharang készítésekor nyilván megcsúsztak, mivel a felirat betűi rendezetlenül sorakoznak egymás után. 47 Hilarius és Sebastian neveit utólag bevéséssel írták fel. 48 Ide értjük a történelem során Sopront évszázadokon körülvevő falvakat: Ágfalva, Balf, Bánfalva, Brennberg, Fertőrákos, Harka, Kópháza. 49 Johann Joseph Pfistermeister a felső-ausztriai Paed mellett Jedoltzborgban (később Jedertsberg néven) született. Apja Hoffelt gróf vadásza volt. Sopronban 1745-ben nyert polgárjogot harangöntőként. Az akkori fegyvertáros, Schell Pál utóda lett. Szállása a tűztorony mellett volt. A Bécsi-kapun kívül alapított üzemet a már meglévő öntőműhely mellett 1760-ban. Közel három évtizedes munkássága alatt nemcsak a Dunántúl nyugati vármegyéibe szállította harangjait, hanem jó híre révén Pesten a Rókus-kápolnába is öntött harangot. Dr. Csatkai Endre 15 harangját említi (1749: Pest, 1753: Csepreg, Kismarton, 1757: Kismarton, 1759: Sopron, 1761: Dömölk 2 db, Tűrje, 1762: Fertőszéplak, Alsólendva, Kismarton, 1764 Csepreg, 1769: Lajtapordány, 1771: Sarród, Osli; Káld), amelyek között a balfi nem is szerepel. Mint harang- és ágyúöntő — csakúgy, mint a bécsi és pozsonyi harang- és ágyúöntő Balthasar Herold is — művészeti alkotásokat is készített, pl. a kismartoni Kálvária-templom 4 domborművét is. Működését 1771-ben fejezte be. Röviddel ezután, 1772 tavaszán hunyt el. Három lánygyermeket és egy fiút nevelt fel. Halála után a harangöntő mesterséget fia folytatta tovább. (Csatkai 1942. 8-10.; Lengyelné 2001. 16-17.; Házi 1982. [1015] 114.) 50 A balfi rk. gyülekezet tagjaitól szerzett egybehangzó értesülés alapján. 51 Balfon Fürdőkápolna néven ismert. 52 Johann Georg Köchel soproni harangöntő tevékenységét ld. cikkünk 39. sz. lábjegyzetében. 53 A felső-ausztriai származású, soproni polgárjoggal rendelkező harang- és ágyúöntő Pfistermeister János József fia és unokája már Kőszegen működött. Ezt a harangot az „unoka" Pfistermeister Ferenc Antal (1805-1891) készítette. Az ő halálával befejeződött e harangöntő dinasztia működése, s egyben megszűnt ez az iparág Kőszegen. (Lengyelné 2001.16-17.; Csatkai 1942. 10.) 54 A helyszíni szemle és Schindler 1987. 67. p. alapján. 55 Schindler 1987. 55. 56 Amennyiben egy templomban két harang van, rk. szokás szerint a nagyobbat (campana) Urangyalára szokták meghúzni, míg a kisebbet (nola) a megholtakért való imádság alkalmával. Ezért ez utóbbit lélekharangnak is nevezik. (Barsi-Földváry 2003. 98.; Katolikus Lexikon, 583.) 57 Ld. 38. sz. lábjegyzet cikkbeli szövegkörnyezetét! 58 A harangok súlyát az egyházközség irodavezetője csak tájékoztató jelleggel adta meg. 162