Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Géber József: Boldogasszony csipkéje, avagy a ménfőcsanaki málnatermesztés százhúsz év, II. rész

ARRABONA 2005.43/ 1. TANULMÁNYOK Népesség, népszámlálásonként 1869-1990 Év Csanakfalu, Csanakhegy, Ménfő (Fő) Csanak (Fő) Ménfő (Fő) 1869 2044 1273 Csanakf. Csanakh. 771 1880 2183 365 964 854 1890 2339 439 1016 884 1900 2359 399 1072 888 1910 2620 395 1160 1065 1920 2721 443 1160 1118 1930 3189 634 1185 1370 Ménfőcsanak 1934 január 1-től 1941 3459 1949 3645 1960 4277 1970 5010 1971 Győr-Ménfőcsanak IX. kerük t 1980 — 1990 — 1998 7040 ** ** Választási népességnyílvántartási adat — nincs adat 2. táblázat Forrás: Az 1930. évi népszámlálás 1. rész Demográfiai adatok Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 83. Köt. Bp. 1932. adottságokhoz illeszkedő, nagyvárosi piacra termelő kertészeti gazdálkodást alakítottak ki. (2. kép) Mindegyik falu a maga adottságait használta ki, a csanakfalusi parasztok gabonatermelést és nagyállattartást folytattak, a hegybeliek pedig a szőlő-, és gyümölcstermelés mellett tejtermelést, disznótartást, és a hasított disznó piacra vitelének iparát űzték. Ménfőn, a „hegyben" szintén a szőlő-, gyümölcstermesztés és a szúróipar jelentette a megélhetést. A szőlőkben 1887-től jelentkezett a filoxéra kártétele, és 1895-re elpusztította a legjobb vízgazdálkodású oldalak szőlőinek 60%át. 1895-ben Ménfőcsanak 402 kat. h szőlőterületéből 242 kat. h parlag vagy kiirtott terület volt. A szőlőterületek alakulását bemutató (3/a,b. táblázat) statisztikai táblázatokon nyomon követhető, hogy a szőlőtermesztés az általam vizsgált időszakban hogyan veszít jelentőségéből Ménfőcsanakon és a vidéken. Ebben az időben 98