Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra

ARRABONA 2005. 43/1. TANULMÁNYOK Számunkra lényeges, hogy az elemzés magas arányban számol sertéscsontokkal, de azok nem dominánsak. A megmunkált állatcsontokat lótól és szarvasmarhától származnak, s csontkorcsolyakent vagy bőrmegmunkáló eszközként használták. A gödöról betöltéséből 1 darab embercsont is előkerült, felkar töredéke. A leletanyag az objektum másodlagos felhasználásból származik, általában jellemzik a korabeli falusi anyagi kultúrát (pl. differenciált asztali edények, változatos fazekas-technikák) és csupán kronológiájuk vezet a gödöról megismeréséhez közelebb. Hangsúlyozni kell, hogy a betöltés egyetlen tárgyát sem lehet állattartással összefüggésben tárgyalni. Az objektum rekonstrukciója az ásatási felmérések illetve néprajzi analógiák segítségével történt. A néprajzi analógiák felhasználása során a kutatóknak szembesülniük kellett, hogy a recens anyagból ismert ólak általában négyzetes vagy téglalap alakúak, s csak elvétve fordul elő ovális és kerek alapú gödöról. A tetőszerkezet hasonló megoldása azonban gyakori a népi építészetből ismert objektumokon is. A bemutatandó rekonstrukciók megegyeznek, hogy földön ülő, ferde szelemenes tetőszerkezet valószínűsíthető. Takács István rajza munkavázlat - nem publikált. Rajzán a tetőszerkezet enyhe ívben nyúlik hátra, illetve megtörik a két fő tartócölöpön. Sabján Tibor rekonstrukciója a 4/a gazdasági udvart mutatja két nézetből. A gödöról tetőzete merevebb, stabilabb kiképzésű. A bejárat mindkét rekonstrukció esetén a ház felőli lankásabban kialakított, szélvédettebb részen volt. A két rajz között tehát lényegi eltérés nincs. A gödörólból két átfúrt lokoponya került elő, amit Takács István a kunok lókultuszával kapcsolt össze, és a gödörólhoz tartozónak vélt, mint a rontások, betegség, jégverés, és egyéb ártó csapások elleni védelem szimbóluma.

112 Ezt az elemet Sabján Tibor is megjeleníti rajzán. Anélkül, hogy elvetnénk Takács István gondolatát, meg kell jegyeznünk, hogy a lokoponya bajelhárító szerepének hite (átfúrt koponya az istállón, házpadláson, fából faragott lokoponya ugyanígy elhelyezve, lófej ábrázolás festve vagy karcolva az ól vagy az istálló falán, stb.) térben és időben is rendkívül általános jelenség, nem kizárólagosan kun jellemző.

113 A 4/a gazdasági udvar 1. objektuma tehát eredetileg gödörólnak épült, és csak a ház pusztulása után töltötték fel hulladékkal és használták szemétgödörként. Más képet mutat a falu másik megismert gödörólja. A 32. objektum (3. kép.) A lekerekített, kissé szabálytalan poligon alapú, cölöpökkel övezett építmény feltárására a 29. háztól É-ÉK felé megnyitott kutatóárok, majd rányitott szelvények (XCIX. szelvény, illetve bővítése: XCIX/a szelvény) segítségével került sor 1990 júliusában - hasonló módszerrel, mint ahogyan 1979-80-ban kutatták meg a 4-4/a házak gazdasági udvarát. Sajnálatos, hogy ennek az udvarnak feltárására mindössze egy hónapja volt az ásatónak, Pálóczi Horváth Andrásnak, így az eredmény sokkal vázlatosabb, az udvar területét csak két szelvénnyel és kisebb kutatóárkokkal tudta átvizsgálni, s így az nagyobb részt még ismeretlen szerkezetű maradt, illetve a feltárt objektumok kronológiáját csak későbbi elemzések fogják tisztázni. A református templomtól D-re fekvő terület ma is beépítetlen, így esetleges későbbi ásatások részletmegfigyelésekkel gazdagíthatnák az eddigi eredményeket. 50