Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Tanulmányok - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra
ÁSZT ÁGNES GÖDÖRÓLAK A KÖZÉPKORI MAGYAR FALVAKBAN, ... hizlalóverem volt. 89 Csiszár Árpád nem ír arról, hogy a gödör foltja mellett cölöplyukakat észleltek volna, és sem fotót, sem rajzot nem tesz közzé, Németh P. ásatási jelentésében pedig csak egy égetőkemencét említ a lelőhely (Beregsurány42.) Árpád-kori fázisának bemutatásakor. 90 Az értelmezéssel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy újkori (szabolcsi) analógiák azt mutatják, hogy a hízlalóvermek falazata körben mindenhol függőleges kiképzésű volt, amelybe nem bevezették, hanem belökték az állatot, és ott tartották egészen a levágásáig, amikor kiásták a veremből. 91 így Csiszár Árpád leírása véleményem szerint inkább gödörólra utalhat, semmint hízlalóveremre. A mai Magyarország, de talán Kárpát-medence leggazdagabb betöltésű Árpád-kori objektumát tárta fel Wolf Mária Hejőkeresztúr-Vizekköze autópályás (M3) leletmentésén. 92 A tűzhely nélküli, rézsűs falazatú, taposott padlójú objektum betöltéséből ezüst gyűrű, ásóvasalás, balta, kétkézvonó, sarló, kések, kulcs, lakat, zár, zabla, patkók, bronz pénzváltó mérleg, nyílhegy, kard, kőmozsár került elő a szokott állatcsontok és kerámia mellett. A leletek lelőkörülményére a muhi csata (1241. ápr. 11.) közelsége adhat magyarázatot, illetve részben talán az a néprajzi leírás, amely az istálló berendezésnél említi, hogy az istállóban az állatokon kívül használható és roncs szerszámok tömegét tartották. 93 Különös, analógia nélküli Wolf Mária egy másik ásatásának objektuma. A Sajólád határában, Kemej(pusztán) feltárt 1. számú gödör 94 1,43 m átmérőjű, oldala arányosan rézsűs kiképzésű, ám az alsó sávban, körben bevájt rész található, amelyből nagy mennyiségű vasszög került elő. A betöltés zsíros, fekete föld volt, és az objektum körül feltárt karólyukak arra utalnak, az építménynek tetőzete is lehetett. Véleményem szerint a gödör méretei, betöltése megengedik a feltételezést, hogy ez hizlalógödör volt, s ez esetben a szögek a béllet összetartását (könnyű faborítás) szolgálták. Szűkszavú leírás miatt nehezen értelmezhetőek azok a „kérdéses" gödrök, amelyeket Kiskunfélegyháza határában folytatott autópályás leletmentésen tárt fel Somogyvári Ágnes. A feltárt Árpád-kori falurészlet leírásában a jellemzők felsorolása nélkül elkülöníti a gabonatároló vermeket és a szemétgödröket, valamint megemlíti, hogy ezeken kívül a házak körül több olyan „kérdéses funkciójú" gödör is előkerült, amelyekhez cölöplyukak is kapcsolódtak vagy az objektum szélein, vagy a közepén. 95 Itt is felvetődik annak a lehetősége, hogy a tetőzettel fedett udvari építmények, amelyek nem kapcsolódnak terménytároláshoz vagy betöltésükben nincs ipari hulladék esetleg gödörólak lehettek. Úgy gondolom, hogy precíz, részletes leírásra (és ábrák közlésére) éppen ott és akkor van szükség, amikor a feltárt objektum funkciója kérdéses, hiszen szakmai továbblépés a középkori falusi építészet árnyaltabb megismerése felé csak így lehetséges. V. Székely György Lajosmizse határában feltárt Árpád-kori II. házának értelmezésénél szintén elképzelhetőnek tartunk más megoldást is. A „ház" 4x3,5 m alapterületű -80 cm mélyen földbe ásott objektum volt, amelyben semmiféle tüzelő nyomát nem lehetett megfigyelni. Az objektumhoz nem kapcsolódtak „karólyukak" 96 (amelyek különben is kevésbé lennének alkalmasak a mázsás földtető megtámasztásra, mint a cölöpök). A „ház" betöltéséből lókoponya került elő. A padlózat és a rétegek ismerete nélkül ez esetben sem állíthatjuk határozottan, hogy állattartó építményről van szó, de pusztán e leírás ismeretében nem vetjük el a lehetőségét. A lókoponya értelmezésére két álláspont született, az ásató régész szerint ülőke volt, amelyre néprajzi analógiaként az alföldi pásztorok szokását idézi, 97 45
