Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Recenziók - Andreas Grailich: Moson vármegye leírása (Horváth József)

ARRABONA 2005. 43/1. RECENZIÓK címet viseli. Amint azt a fordító Horváth Gergely Krisztián lábjegyzetéből megtudjuk, ez az írás először a „Hesperus" című, „Encyclopädisches Zeitschrift für gebildete Leser" alcímű lap hasábjain látott napvilágot 1820-ban; de a Gyurikovits György által írt „Elöljáró beszéd"-ből kiderül, hogy a leírás - melyet szerzője „a híres magyar történetíró, dr. Fessier Ignác kifejezett óhajára" neki Oroszországba szándékozott elküldeni - már 1817 júliusában készen volt. Érdemes beleolvasni Grailich „Nagytiszteletű és nagytudású Doktor Fessier Ignác úrnak" címzett, „Tisztelt Honfitárs!" megszólítású beköszöntőjébe is: „Kedvelt Zurányomat még egyszer annyira megszerettem, barátságos dűlőit új kedvvel és különös büszkeséggel járom, amióta tudom, hogy Nagytiszteletű Uraságod tulajdonképpen itt látta meg a napvilágot, itt köszöntötte mint gyermek az anyaföldet, és hogy a férfi, Fessier Ignác, egy kül- és belföldön ünnepelt férfiú a mi matrikulánkhoz tartozik Keblem büszkeségtől dagad annak tudatától, hogy 'legérdemesebb honfitársunk nem felejti el szülőföldjét, az őt a messzi távolban ismeredenül is szerető földijeit', úgyhogy nagy belső örömmel vállaltam e kicsinységet, az Ön egykori és a mi jelenlegi lakhelyünk leírásának elkészítését. Sikerüljön az Ón elvárásainak csak némiképpen megfelelni, mert teljesen megfelelni, arra legcsekélyebb reményem sincs!" A Grailich által készített leírás hét fejezetre tagolva mutatja be Zurányt, melynek evangélikus gyülekezetét ekkor éppen negyedszázada gondozta a szerző. Ez a tény különösen értékessé teszi a munkát, íriszen a leírásba Grailich saját tapasztalatait is beépítette: jól érzékelhető ez pl. a felszín, a természeti állapot leírásánál, különösen az erdők bemutatásánál; de naprakész adatokkal tud szolgálni a termékekről és terményekről, vagy éppen a népesség megoszlásáról szólva is. A település iparát, mezőgazdaságát, kereskedelmét, valamint vallási és műveltségi viszonyait egyaránt pontosan ismertető leírásból ízelítőül a népességet bemutató fejezetből idéznék néhány mondatot: „Fajtánk erőteljes embertípus, jó alkatú, tanulékony, nagyon szorgalmas, serény és jólelkű népecske, mely a szellemi kultúrában sem visszamaradott; háziasságukban, hazaszeretetükben, a szülőföldhöz való belső kötődésükben, vallásosságukban és polgári hűségükben nem állnak Magyarország egyeden néposztálya mögött sem. Még nem szabadultak meg minden babonától és tévhittől, egy részük még közbenjárókhoz, jövendőlátókhoz és ólomöntőkhöz szalad. A kísértet-, boszorkány- és szelleműző történetek mégis egyre ritkábbak. ... A parasztok lakodalmaikat nagy pompával és felvonulással ünneplik." Összességében elmondhatjuk: Andreas Grailich Zurányról készült leírása - melyet a „Függelék"-ben néhány fontos adattal egészít ki saját kutatásai alapján Gyurikovits György - nemcsak értékes történeti forrás, de izgalmas olvasmány is! Ez a megállapítás persze igaz jelen kiadvány egészére: a lényegretörően tömör, de nagyon tartalmas bevezető tanulmány ugyanúgy izgalmas és hasznos olvasmány, miként Grailich főműve, a „Mosón vármegye leírása" is! A fordítás nem könnyű munkájáéit külön is dicséret illeti Horváth Gergely Krisztiánt; de dicséretet érdemel a lektor, Ress Imre munkája is! Hogy fáradságuk eredményeképpen Andreas Grailich munkáját önálló kiadványként forgathatjuk, ahhoz kellett a Nemzeti Kulturális Alapprogram anyagi támogatása, melynek segítségével Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára a kötet kiadására vállalkozhatott; az pedig, hogy egy igényes kivitelezésű, ízléses kiadványról írhattuk ezen ismertetést, a győri Palatia Kiadó és Nyomda BT érdeme! Köszönet érte - a helytörténeti kutatók és az egykori Mosón megye községeiben élők, e települések múltja iránt érdeklődők nevében - minden közreműködőnek! Horváth József 338