Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Enzsöl Imre: A Moson megyei Múzeum építéstörténete

ARRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK levele az egylet elnökéhez 1906. február 10. TDL 2004.9.38.) De ezek már nem koncepcionálisak, hanem szakmai jellegűek voltak és a fővárosi és a vidéki építkezés eltérő voltával jórészt megmagyarázhatók. A döntő, hogy kialakult a múzeum kivitelezhető formája, amiről a helyi királyi mérnök (mai szóhasználattal megyei építész), Kirz Artúr is elégedetten írt az egylet elnökségének 1906. március 8-án. (Egyleti iratok TDL 2004.9.39.) Ekkorra eldőlt, hogy a múzeum váza négy vagy hat földszintes terem lesz. Hönel tervein a két bővítményt függőben hagyta, a kisebb alapterület esetén kétoldalt emeletráépítést fontolgatott. (Egyleti iratok TDL 2004.10.1.) Az épület egyszerű belső udvar körül helyezkedett el, amit máig nem sikerült beépíteni. A források így lehetővé tették a megépítést és a jobb terv az ismételt felterjesztést, amire a királyi mérnök vállalkozott. (Egyleti iratok TDL 2004.9.39.) A terv kivitelezése a fővárosiak szerint 50000 koronába került volna kút, kerítés, járda és telekrendezési munkálatokkal együtt. Kirz ebből 5000 koronát megtakaríthatónak vélt. A Múzeumok és Könyvtárak Országos főfelügyelősége a terveket - kisebb módosításokkal - elvben elfogadta, és pótlólag kért egy homlokzati rajzot 1906. december 29-én Szalay Imre országos főfelügyelő. A módosításban a lépcsőház megvilágítása, az ablaknyílások bővítése 0,9 m-ről 1,4 m-re és a négy sarkon levő falkiugrások mellőzése volt. (Főfelügyelőség 294./1906. TDL 2004.9.41.) 1907 február 15-én - egyleti kérelemre - a módosított építési terveket visszakapták. A még mindig fennálló problémák áthidalására Szalay Imre dr. Hültl Dezső országos felügyelő főépítészt küldte Magyaróvárra 1908. március 21-én kelt levelében, aki az egyletet és az építőt közvetlenül tájékoztatta. (Egyleti iratok 151./1908. TDL 2004.9.42.). Ez április harmadikán történt meg a fennmaradt távirat szerint. (TDL 2004.9.43.) Neki sikerült a múzeum funkcióját segítő tervváltoztatásokat megértetnie és a terven ismét módosíttatnia. III. A Mosón megyei Múzeum felépítése A döntő lépést az egylet az 1909. évi választmányi gyűlésen határozta el. Ekkor Hönel tulajdonképpen már a végleges terveket ismertette. Váza a négy nagy kiállítási csarnok volt, folyosókkal összekötve. A helységmegosztás lényegében már megegyezett a maival, leszámítva a három - a közelmúltban is módosított - kisebb szobát és a hátsó előcsarnokot, amit elhagytak. A hátsó három szint maradt. Hátul volt a szolgalakás (40 négyzetméter) a nyitva tartás, kisebb karbantartás és felügyelet biztosítására. S végül volt benne két ülőkés vécé, amit később főfelügyelőségi javaslatra ketté választottak. A tető már akkor horganyzott anyaggal készült a terv szerint. Az első főbejárat és a hátsó kis bejárat szintén már eldöntött tény volt. Az épület magasan elhelyezett volt, cement alapozással és kátrány szigeteléssel, ami az alulról vizesedést - mind a mai napig - meggátolta. A választmány elfogadta a terveket és dr. Hültl Dezsővel egyeztetve terjesztette fel. (Választmányi jegyzőkönyv TDL 2004.9.44.) (A választmányt ezen a gyűlésen olyan tagok képviselték mint Cselkó István akadémiai tanár, Czinzer Béla városi polgár, dr. Hegyi Gyula későbbi főispán, Lenakovich Ferenc hivatalnok, ifj. Manninger János téglagyáros, Őshegyi József alispán.) Az építkezést a műtárgyállomány bővülésére is tekintettel Fraknói Vilmos országos felügyelő is sürgette és az egylettől a múzeum állapotáról és az ötödik építési tervről kért bemutatást 1909. november 13-án. (Főfelügyelőség 552./1909. TDL 2004.9.45.) A két építész között az egyeztetés megtörtént és az egylet válaszában a 310