Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Almási Tibor: Évről–évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből, I. 1896–1900

ARRABONA 2005. 43/1. TANULMÁNYOK Bár Liezen-Mayer Sándor távoztával az élők sorából szerte foszlott Győr váro­sának az a reménye, hogy a kiváló festőművész alkotásai díszítik majd az épülő vá­rosházát, az új közigazgatási székház így sem maradt műalkotások nélkül. A város­háza műtárgyállománya, amely jórészt Győrhöz kötődő, illetve országos jelentősé­gű személyiségek portréiból, a város történelmi múltját megidéző kompozíciókból állt, fokozatosan, a település mindenkori anyagi lehetőségeinek függvényében gya­rapodott. Az első, Kossuth Lajost „szónoki pózban" 19 ábrázoló arckép 1898 szep­temberében érkezett meg Győrbe és alkotója az a Polgáry Géza (1862- ?) festőmű­vész volt, aki Budapesten és Párizsban tanult, egy ideig Amerikában élt és a 90-es évektől állandó kiállítója volt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatainak. 20 Ugyanazon a napon, amikor a városházépítő bizottság átvette Polgáry Gézától Kossuth Lajos portréját, a testület megismerhette „Mátray Lajos szobrásztanár Bisinger szoborterveit is. A város - írta ekkor a Győri Hírlap - tudvalevőleg a nagylelkű hagyo­mányozó emlékét a városház lépcsőcsarnokában megörökíti. A bizottság a két terv kö­zül azt választotta, a melyik a régi polgárt legmegfelelőbben ábrázolja." 21 Mátrai Lajosnak a tetemes pénzösszeget végrendeletileg a városra testáló üveges mester, Bisinger József alakját formázó „szobra, a polgártypus valóságos megtestesülé­se, egy jóságos és becsületes képű városi burger, korhű viseletben, könnyed állásban." 22 A városházépítő bizottság Zechmeister Károly kir. tanácsos, polgármester javaslatára végül 1898. szeptember 26-án fogadta el Mátrai Lajos szobortervét, amelynek kivitele­zését, átadását a művész 6050 írt munkadíj ellenében 1899. május l-re vállalta. 23 1898 késő őszén a győri polgárok érdeklődését egy különös, művészeti szem­pontból is figyelemreméltó vendéglátóipari egység, a Kisfaludy kávéház megnyi­tása keltette fel. A mai Szent István út és Arsdi vértanúk útja (akkor Vilmos, Császár útja - Deák út) sarkán álló impozáns, neogót stílusú épület alsó szintjén berendezett Kisfaludy kávéház (5. kép) azzal vívta ki a kortársak csodálatát, hogy egységes belső megjelenése „a legmodernebb stylben, secessionista irányban, de rendkívül discret felfogásban készült." A Gyárfás Pál tulajdonában lévő Kisfaludy kávéház „pazarfényű berendezését" („bútorzat, tekeasztalok, csillárok, üvegfesté­szet stb.") „az előnyösen ismert Bernstein K.H. és fia czég, budapesti décorateur tervezte és szállította." Az esemény kuriózumát az adta, hogy Bernstein és fia vol­tak az elsők „az egész Osztr. Magy. Monarchiában kik a secessionista irányú bel­ső berendezési munkálatokkal nyilvánosság elé léptek." 24 A Kisfaludy kávéház harmonikus arculatának megteremtéséhez nagymértékben hozzájárultak Bogdánffy Pauly Erik festőművész 25 „fal- és mennyezet-festészeti" munkái is, amelyek - idomulva a kávéház egységes látvány-karakteréhez - ugyancsak a sze­cesszió szellemében fogantak. (6. kép) A világhódító útjára indult művészeti irányzat megjelenésével Győrben, vagy ahogy a Győri Hírlap fogalmazott: „Most, hogy a Kisfaludy kávéház megnyílt s az emberek a csodálkozás megkapott érzései közt szemlélik rajta Bogdánffy Pauly Erik sajátságosan gyönyörű festőmunkáit", a városban sok szó esett „arról az új művészirányról, melynek neve seccesió." 26 A győriek kíváncsiságának ki­elégítésére a lap - „egy festő-barátjának megszólításával" - nagyobb terjedelmű írást szentelt a szecesszió bemutatásának, amelyből az olvasó megismerhette e művészeti mozgalom „hat vagy hét esztendőre" visszanyúló történetét, de ugyanakkor jellemző vonásait, ismérveit is. A szecesszió követői - összegez az említett cikk szerzője - „szakítva minden hagyománynyal, vissza térnek a termé­szethez, tanulmány tárgyává téve a föld növényeit, állatvilágát, szóval mindent, 290

Next

/
Oldalképek
Tartalom