Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Tanulmányok - Tóth László: Gróf Viczay Hédervári Héder portréja a Xántus János Múzeum gyűjteményében
TÓTH LASZLO GRÓF VICZAY HEDERVARI HEDER PORTRÉJA ... fekete, kontúr nélküli ruházat az ünnepélyesség hangulatát kelti a nézőben és alig észrevehető szerepet kapott az atilla redőinek ezüstös csillogása. (6. kép) Valóságos hangsúlyt kapott az arc ábrázolása. Vajda ügyelt arra, hogy a Viczay Héderről hallottakat „karakterizálja", melyhez felhasználta a két említett litográfia egyes kiválasztott elemeit. Barabás kőrajzáról sok mindent átvett, főként a különböző viseleti darabokat, a ruházat formáit, valamint felhasználta az arc karakterét, a tömött bajuszt és a ritkuló körszakállt; Marastoni munkájából a fej tartását, a tekintet irányát és a szempár kihangsúlyozását. Vajda nem kötelezte el magát a Barabás-féle elegáns, könnyed stílusú irányzatnak, de távol tartotta magát Marastoni bécsi, komoly, klasszikus modorától is. így végeredményben Vajda Zsigmond Viczay-festménye önálló művészi munka, hitelt érdemlően autentikus alkotás. A két litográfia, mint rajzolatok, a festmény eredeti forrásai. Az arc és a két kézfej lágy pasztell színeivel kiemelkedik a sötét tónusú képből, két olyan emberi testrész, melyek képzőművészeti ábrázolásával leginkább kifejezhetők az emberi személyiség belső, releváns tulajdonságai. Összhatásában (szín- és formai megoldásaiban) a festmény jellegzetes XIX. század végi, reprezentatív műalkotás, megfelel a kor historizáló szellemének és az akkori megrendelők aktuális igényeinek. Oda került, ahová tökéletesen illik, a győri vármegyeháza dísztermében kialakított panteonba. Amikor Vajda Zsigmond elkészítette Viczay képmását, 41 a portréfestészetet az akadémiai stílusirányzat hatotta át. Megmaradt a „reprezentatív portrétípus, megőrizve a szokványos beállítását, a társadalmi szerepnek megfelelő pozitúrát". (Németh 1981. 87.) Általában ez jellemezte az arisztokráciáról, a politikai közélet híres személyiségeiről, vagy akár a nemzet nagy alakjairól készült ábrázolásokat is. Vajda Viczay-portréjára is jellemző egy későbbi megállapítás: „a század végére megerősödött az ábrázolt személyiségét rögzítő, s józan realizmusú, polgári szemléletű portréábrázolás, mely sok koncepcionális elemet átvett a reprezentatív típusból, bár elkerülte a barokkos pózokat". 42 (Németh 1981. 9.) 6. kép Vajda Zsigmond: Gróf Viczay Hédervári Héder festményportréja (1890-es évek eleje) (Tanai Csaba Taca felvétele.) 273
