Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Tóth László: Gróf Viczay Hédervári Héder portréja a Xántus János Múzeum gyűjteményében

TÓTH LÁSZLÓ GRÓF VICZAY HÉDERVÁRI HÉDER PORTRÉJA ... Felvetődhet a kérdés: Barabás hogyan ábrázolta modelljeit? Az 1830-40-es években még a bécsi iskola stílusjegyeit alkalmazta, a tektonikus felépítésű képein zárt kontúrokkal ábrázolta modelljeit. Később, már az érettebb korszakában (amint emberi és művészi tapasztalatokban gazdagodott), az emberábrázoló kézsége is elmélyült, az arcvonások hű, természetelvű visszaadásán túl - a személyiség belső tulajdonságainak megragadása is vászonra került. (Gerszi 1960. 46.) Egy másik aspektusból: Barabás „el tudja lesni az arc azon vonásait, melyekben leghatározottabban jelentkezik annak eredeti jellege és azokat híven és költőileg vissza tudja adni". (Szvoboda 1981. 38.) Amikor a Barabás-litográfia elkészült, Viczay Héder főispán 61 éves volt. Tekintetében ugyan már kissé törődött, ám alapjában még teljes életerőben lévő, nyugodt, biztos fellépésű férfiú benyomását kelti. Barabás egyszerű, könnyed technikával készítette el a főispán arcmását, a kissé jobbra fordított arc előnyösen mutatja a fej formáját, a jól kidolgozott jobbra néző szempár, a határozott formájú ajak, az orr íve, a tömött bajusz, a körszakáll, a barázdás, magasodó homlok és a ritkuló haj tekintélyt sugároz. A mellképen Barabás aprólékosan kidolgozta a ruházat díszeit: az egyszerű, zsinórdíszítésű, ötvösmívű gombokkal ellátott bársony dolmányt (atilla), rajta egy szétnyíló, felül rojtos mentekötővel összefogott, fekete, díszes posztó mentét, a középen rojttal díszített, csokorra kötött széles selyemszalagot, amely fokozza a ruházat ünnepélyes jellegét. (Nemes-Nagy-Tompos 2002. 236., 106. tábla, 240. 108. tábla) Összességében Viczay Héder főispán Barabás Miklós által alkotott képmása kifejezi „a lélek, belső tulajdonságait": a tekintélyt parancsoló nemes arc, a jóságot tükröző kissé fáradt tekintet és a bölcsességre utaló magas homlok mind-mind konkrét képi jelzései gróf Viczay Hédervári Héder személyiségének. A kortárs, dr. Fischer Sándor megyei főjegyző patetikus hevülettel így jellemezte Héder főispánt: „.. .az a férfiú, ki a vármegye érdekeit hat éven át jó és rossz viszonyok közt felfelé, úgy mint lefelé töretlen hűséggel, bölcs előrelátással és atyai jósággal megóvta és előre mozdította, a ki a szegények vigasztalója, a gyengék és ingadozók támogatója volt, a ki az igaz érdemnek pártolója, mindenkinek szelíd jóakarója, a vármegye fénye és erőssége volt..."

32 1873-ban több csapás is érte a vármegyét, melyekről Viczay főispán jelentésben számolt be Szapáry belügyminiszternek: márciusban három hetes áradás volt a Rába és Marcal „összefolyánál", több helyen a „ tóduló erős ár" átszakította a Rába töltését, Mórichida határában a vetések fele, a rétek egésze, Kisbaboton a határrészek 2/3-da víz alá került.

33 A tavaszi árvizet rossz termés és „ínség" követte. A júliusi nyárban pedig „felütötte a fejét" a „cholera", melynek áldozata 1500 elsősorban szegény sorsú ember volt.

34 Viczay Héder főispáni körutat tett az árvíz és a kolera sújtotta falvakban, 269 4. kép Barabás Miklós Viczay litográfiája (1868)