Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Perger Gyula: „A’ föld indulása ellen...” (Az 1763. évi győri földrengés vallási emlékei)

ARRABONA 2005. 43/1. TANULMÁNYOK JEGYZETEK 1 Fábián Julianna versét Réthly Antal közölte az Uránia XXIII. évfolyam 6-12. számának 52-54. oldalán. 2 A Közép-Európát megrázó, Drezdától Belgrádig érezhető földrengés a Richter-skála szerint 6,3 erősségű volt. Hazánkban az ország szeizmikusán legaktívabb területe, a Vértes hegységtől a Balatonig húzódó törésvonal mentén okozott nagy károkat. A rengés epicentruma Komárom volt, ahol hatvanhárom ember életét követelte a katasztrófa, és százhúszan sebesültek meg. Győrött három halottról tudunk, 536 épület sérült meg, az anyagi kár meghaladta a negyvenötezer forintot. Budát három heves földrengés rázkódtatta meg. A várbeli Boldogasszony és a ferences templom boltíve megrepedt. „Budán a tornyok úgy látszottak, mintha egymáshoz ütődnének. ... [Pesten] recsegtek a falak és a gerendák, beomlottak a boltívek, a kémények ledőltek, porfelhők keletkeztek, a Duna partján pedig tűz ütött ki." (idézi Szilárdfy 1979. 348-349.) Győr vármegye a tragikus események után összeíratta a joghatósága alá tartozó területeken esett károkat. (GyML IV./A/1/a 251. 1763. július 21.) Az adatok alapján az öt forint átlagkárral jellemezhető községek mindegyike Komáromtól nyugatra és Győrtől keletre találhatók, s többségük a Dunához közel helyezkedett el, ahol a talajvízszint az 1763-as földrengés idején valószínűleg magas volt. Ez a körülmény jelentős kárnövelő tényező lehetett. Varga Péter számításaiszerint az a legvalószínűbb, „hogy a rengés fészke valahol Győrtől ÉK-re (kb. 30 km) és Komáromtól ÉNy-ra (kb. 10 km) kellett legyen." (Varga 1998.) 3 Városi jegyzőkönyv 1758. november 23. GyVL. IV. A. 1055. a. 4 Ezúton mondok köszönetet Csóka Gáspár OSB igazgató levéltárosnak, hogy a Szent László tiszteletének kapcsán végzett kutatásai során - kérdéskörünket is érintő - feltárt latin nyelvű források fordítását rendelkezésemre bocsátotta. 5 A karmelita rendiek naplója három kötetben maradt ránk a rend tulajdonában. Itt az első kötet fejléc megjelölését használjuk: „Liber Fundationis Conv. Jaur. Anno reparatae Salutis 1699.", annak ellenére, hogy az 1726-tól kezdődő kötetek már „História Conv. Tom. II. (illetve III.) Diarium..." címen találhatók meg. Az elsődleges forrásul szintén a Liber Fundationist használó Páter Antal sarutlan karmelita áldozár, a rendház kétszáz éves történetét összefoglaló munkájában az esemény történetét kiegészíti azzal, hogy: „...Isten, mintha csak jelezni akarta volna, hogy állandóbb és tartósabb megkérlelést kíván, július 9-én este 9 óra tájban újból megmutatta hatalmát, mely a földet egy-két pillanatra félelmesen megrázta, majd meg a szeleket felkorbácsolta és az egek csatornáit megnyitotta, úgy, hogy nemcsak a földrengés, hanem felhőszakadás is iszonyúan megrémítette az embereket. (...) A nép félelme azonban csak lassan-lassan szűnt meg, és akárhányan még számos földrengést emlegettek, mert rémületükben mindig inogni érezték a földet lábaik alatt." (P. Antal 1897. 23-24.) 6 A nyomtatvány a Pannonhalmi Főkönyvtár gyűjteményében. Főapátsági Könyvtár Pannonhalma, Aprónyomtatványok, Vallásos polyva B. I. Magyar nyomda A-M. 7 Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, Mohi hagyaték, leltári szám nélkül. A szöveg „irodalmi német" megfelelője: „Oh Gott, der du Erde über / ihre Feste gegründet hast, nimm an / das Gebet deines Volkes und / nach ganzlich aufgehobenen / Gefahren den bebenden Erden / zerkehre den Schrecken deinen / Zorns zum Heil den Men / sehen, damit die jenigen, welche / von Erde sind, und in die Erde / zurückkehren, sich erfreien / kenne, daß sich durch ei / nen heiligen Lebens wandel / himlisch werden - durch Jesum / Christum deinen Sohn unsern Herrn / welcher mit Dir und dem Heili / gen Geiste als gleicher Gott lebt / und regiert in Ewigkeit amen. 8 Protocollum Győr Szigetensis 1806, a győr-szigeti plébániatemplom irattárában. 9 Köszönettel tartozom Zsebedits József győrszigeti plébánosnak, hogy az eredeti dokumentumot rendelkezésemre bocsátotta, valamint Lukácsi Zoltán és Vajk Ádám uraknak, a Győregyházmegyei Levéltár munkatársainak az olvasat helyességének ellenőrzéséért és a szabatos fordításért. 10 Birtokrészletezési előrajz Győr Szigeth községben 1856. GyVL. V. 1001. b. 6., illetve A győrszigeti róm[ai] kath[olikus] templom tartozéki-területének helyszínrajza (1887. július 3.) GyVL. V. 1001. b. 11 A színezett domborművekkel kapcsolatban Bedy Vince már 1939-ben a következőket jegyezte meg: „A szoboralakok és ruháik már nem a nyugtalan barokk vonásait mutatják, hanem a nyugodtabb klasszikus fel hajló irányra emlékeztetnek. Kár, hogy az alakokat átfestették és így éles körvonalaik eltompultak." (Bedy 1939. 142.) 12 Fogadalmi képet a XIX. század óta több helyen közölték, legutóbb Kerny 2004. 355-356. 13 Magyarul: „Ez a kép a Legszentebb Szentháromságnak készíttetett hálául és köszönetül és a Celli Boldogságos Szűz Mária és Solanoi Szent Ferenc tiszteletére, amiért 1763. június 28-án a rémítő földrengésben a királyi fő erősség, a magyarországi Győr népét kegyelmesen megkímélte, ahol akkor a szemmel látható pusztulás (olyan) közel volt, hogy (úgy látszott), egyetlen ház sem marad meg sértetlenül." Tehát a felajánlás elsősorban a Szentháromság tiszteletére utal. 14 A koronák készítője az ott szereplő T.L. mesterjegy alapján azonosítható. Leffler 1769-től 1788-ig működött. Vö. N. Mészáros 2000. 126-130. 15 A litográfiát közli Szilárdfy 1997. 438. szám alatt. Ugyanő részletesebben ismerteti Trentsensky képét a Barokk szentképek Magyarországon című, 1984-ben megjelent munkájának 39-40. oldalán. 240