Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Perger Gyula: „A’ föld indulása ellen...” (Az 1763. évi győri földrengés vallási emlékei)

ÄRRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK 19. kép Szent Ernőd Győr vedutájával Trentsensky József litográfiája 1830 körül. Szilárdfy 1997. nyomán (Tanai Csaba Taca felvétele) 20. kép Szent Ernőd Győr vedutájával, XVIII. század vége. Feltehetőleg a Trentsensky féle litográfia előképe. Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár Győr, Ebenhöch gyűjtemény. (Tanai Csaba Taca felvétele) azonban a város sértetlen. (19. kép) A kő­nyomat városlátképe azzal a rézmetszettel mutat rokonságot, melyet Friedrich Bernhard Werner készített valamikor 1732 után - miként a szignatúrában ol­vasható - „élet után" (ad vivuni). E Győr látképet azután Johann Christoph Leopold metszette rézbe Augsburgban. (Rózsa 1974. 40-41.) A Trentsensky féle litográfia vedutája tehát majd száz éves volt a grafika kőbemetszésekor. A feltéte­lezés, hogy a litográfiának mind a kompo­zíciója, mind ábrázolásmódja, mind a megjelenített győri veduta XVIII. századi előképekre utal, kutatásaink során beiga­zolódott. A Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár nyomtatványgyűjteményében fennmaradt egy, a Trentsensky által készí­tett litográfiával szinte teljesen azonos XVIII. századi rézmetszet. A minden nyomtatott feliratot nélkülöző - sajnos kö­rülvágott - metszet 99 x 141 mm. Felső mezőjének közepén a XIX. századi litográ­fiával teljesen azonos Szentháromság áb­rázolás, a felső sarkokban két-két kerub­fejjel keretezve. A középső mező Szent Ernőd képe is azonosságot mutat, csupán a püspök ruházatának kidolgozottsága el­nagyoltabb Trentsenskyénél. Ugyanez mondható el az alsó mező vedutája előtt térdeplő férfialakokról, s a metszetet jobb­ról-balról keretező rokokó ornamensről is. Valós - bár a kompozíciót nem érintő - el­térés a két nyomat között csupán egy he­lyütt figyelhető meg. Míg a rézmetszeten Szent Ernőd fejének vonalában jobbról és balról is - a felső képmezőhöz hasonlóan - két-két kerubfej zárja az oldalmezőket, addig a litográfián helyüket a szent felé koszorút, illetve pálmaágat nyújtó angya­lok veszik át. Egészen bizonyos tehát, hogy Trentsensky litográfiájának előképe e XVIII. századi metszet. A veduta keletke­zési idejének és Szent Ernőd kultusztörté­netének, szerepének ismeretében azt is joggal feltételezhetjük, hogy a rézmetszet az 1763. évi földrengés „alkalmából" ké­szült. (20-21. kép) 238

Next

/
Oldalképek
Tartalom