Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Perger Gyula: „A’ föld indulása ellen...” (Az 1763. évi győri földrengés vallási emlékei)

PERGER GYULA „A' FÖLD INDULÁS ELLEN...'

1 Bedächtnus und Dancksagung der H.H. [Heiligsten] Dreyfaltigkeit und zu Eyren der Zell[ischen] Seel[igen] Jungf[rau] Maria und des H [eiligen] Fr[anz] Solani verfertiget worden, das von den 28 Jun' A[nn]o 1763 in dem erschröckligen Erdbeben sein Volck in dieser Königlichen] Haubt Festung Raab in Hung [aria] so gnädig verschonet hat, wo damahl der augenscheint Untergang nahe ware dass kein Hauß unverlezt verbleiben ist. EX VOTO." (9. kép)

13 Bár a votívképet egyértelműen a mariazelli búcsújáró templomnak ajánlották fel, a képen mégsem a zelli kegyszobor ábrázolása látható. A győri kép Máriája kék köpenyben és vörös ruhában, a gyermek Jézus és korona nélkül jelenik meg. Nem kevésbé érdekes a közbenjáró Solanói Szent Ferenc alakja sem. Az „Újvilág csodatevője"-ként emlegetett, Limában tevékenykedő misszionárius ferences szerzetes kultusza elsősorban Dél-Amerika spanyol lakossága körében virágzott. Képi ábrázolása is elsősorban hittérítő tevékenységéhez kapcsolódik. Többnyire bennszülött indiánok között láthatjuk a tengerpart fövenyén, kezében atributumaival, a feszülettel és a kereszteléshez használt kagylóval. A ferences szerzetes szentségét 1726ban kanonizálták, s a XVIII. század közepére - feltehetően a Habsburgok közvetítésével - tisztelete már Közép-Európában is virágzott. Földrengéssel kapcsolatos védő szerepét valószínűleg az 1755-ös lisszaboni földrengés indukálta. A Szentháromság tiszteletére figyelmeztető, rombadőlt városok előtti alakja feltűnik néhány XVIII. századi metszeten, aprónyomtatványon is. Tisztelete, ismertsége a XIX. századra elenyészik, szerepét úgy tűnik Szent Ernőd vette át. (10-13. kép) 12-13. kép Solanoi Szent Ferenc, mint hittérítő. Rézmetszetek XVIII. század Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár Győr, Ebenhöch gyűjtemény. (Tanai Csaba Taca felvétele) 235