Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Tanulmányok - Perger Gyula: „A’ föld indulása ellen...” (Az 1763. évi győri földrengés vallási emlékei)
PERGER GYULA _ . __! F ® LD INDULÁS ELLEN..." megmenekülésük emlékére, hálából szentháromság szobrot állítottak. A szigeti plébánia Protocollumának 8 beszámolója szerint: „Statua s [anctis] simae Trinitatis erecta est 1763 occasione horrendi terrae motus. In eodem loco, ubi nunc existit, erat monticulus, ubi fidèles tarn civici, quam szigetani se congregaverunt - in domibus enim habitare offericulum non erat consultum. Hoc in loco votum voverunt fidèles de erectione hujus statue, si periculum superaverint. Preces eorum exaudivit Deus, et sic votum impletum est. Olim processis ducebatur omni anno ad hanc statuam festo S [anctis] simae Trinitatis in gratiarum actionem. Sed pridem abolevit. - Dolendum! - Pro conservationem hujus statuae destinatus est fundus, ubi modo depositorium ligni dominalis existet. Sed cum tempore sub episcopo Zichy dominium hunc hindum usurpavit, ideo onus conservationis ipsi ancumbit. Hoc a Jacobo Gottlieb 95 annorum, et Jacobo Prautkovszky 80 genario majore viva voce audivit Martinus Kondvicska parochus 1828.", vagyis: A Szentháromság szobrát az 1763-as szörnyű földrengés alkalmával emelték. A helyen, ahol ez most áll, volt egy halmocska, ahol a városi és szigeti hívek öszszegyűltek - a házakban ugyanis nem volt tanácsos lakni. Azon a helyen a hívek fogadalmat tettek az emlékmű felállítására, ha a vész elmúlik. Imáikat meghallgatta Isten, és így a fogadalmat beteljesítették. Egykor hálaadási körmeneteket végeztek minden évben az emlékműhöz Szentháromság vasárnapján. De ezek később megszűntek - fájdalom! - Ennek az emlékműnek a megőrzésére alapítvány hoztak létre, melyben az uradalmi fakitermelés lett az alap. Zichy püspök idejében az uradalom ezt az alapot használatba vette, ezért a püspök magára vállalta a fenntartás terhét. - Ezt a 95 éves Gottlieb Jakabtól és a 80 éves Prautkovszky Jakabtól élőszóban hallotta Kondvicska Márton plébános 1828-ban. 9 A szigeti plébánia későbbi História Domusából tudjuk, hogy „midőn a templom melletti teret rendezték az 1911.-ik esztendőben, e szobrot is elvitték régi helyéről s a templom északi oldala mellett állították föl." Ugyanekkor Nagy Viktor plébános reá a következő feliratokat tétette: Elöl: „E szobrot az 1763-iki földrengéstől való megmenekülés emlékére emeltették a győrvárosi és győrszigeti hívek." Alája: „Áldassál Szentháromság, örökké egy valóság!" Míg a szobor hátán e felirat ékeskedik: „Régi helyéről, a templom délkeleti oldalán hajdan emelkedő halomról, ide helyeztetett az 1911. évben." (Zsebedics 2004. 41.) Bár a későbbi felújítások során e feliratok elenyésztek, az oszlop eredeti helyét - a História Domusban hivatkozottterületrendezési dokumentáció alapján sikerült lokalizálni. (3-4. kép) 10 A 450 cm magas, többszörösen tagolt négyzetalaprajzú oszlop tetejét úgynevezett „Gnadensthul" típusú Szentháromság kompozíció koronázza. A Szentháromság szobor alatti, alul, felül párkánnyal keretezett mezőben, az oszlop minden oldalán egy-egy színezett relief látható. Az itt ábrázolt témák programszerűen egészítik ki, magyarázzák és erősítik meg a Szentháromság univerzális védő-bajelhárító szerepét. A frontoldalra Árpád-házi Szent Erzsébet, jobbra a három „pestisszent" (Szent Rókus, Szent Rozália, Szent Sebestyén) domborműve, balra Mária a szüleivel [?], a hátoldalra pedig Szent József ábrázolása került. (5-8. kép) 11 Győr város - a Máriacelli kincstárban őrzött - fogadalmi képének ikonográfiái programjában is fontos elem a Szentháromság megjelenítése. A kép felső mezőjének középpontjában a világmindenséget jelképező éggömbre támaszkodó, kezeiben az uralkodásra utaló jogarral, illetve a büntetés vesszőnyalábjával az Atyaisten alakja áll. Vele szemben Krisztus, kínhalálának angyalok által tartott attribútumával. A középmezőben hasonló elrendezésben a térdeplő Solanói Szent Ferenc, illetve Mária. 231
