Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Perger Gyula: „A’ föld indulása ellen...” (Az 1763. évi győri földrengés vallási emlékei)

ARRABONA 2005. 43/1. TANULMÁNYOK Ugyanis a már említett órában reggel akkora zaj és földalatti szélvihar tört ki, hogy azt gondolhattad volna, hogy sebes vágtában sok szekér megy át a kolostoron. Ezt olyan heves földlökés követte, hogy a város összes épülete összeomlani látszott. A várban bizony alig volt található ház, amelyik a kéményekben, falakban, tetőkben nem károsult vagy sérült. A legnagyobb épületek, mint a jezsuita atyák kollégiuma, a ferences atyák konventje, a reformátusoké és mienk teljesen megrázkódtak, mint az okozott károk szemünk előtt igazolják. A tornyunk a rengéstől körülbelül a felénél teljesen elhasadt, úgy hogy - ha hitelt lehet adni a bécsi kapunál őrt álló katonának - a felső rész az alsóról felemelkedett és elvált, ami az egész tornyon meglátszott. A torony keresztjét gömbjével együtt az evangéliumi oldalra fordította, az összes kéményt széthasította. A házrészben, vagyis különösen a hálóteremben, és amiben a társalgó, a könyvtár, a levéltár, a cipészműhely, a tisztelendő provinciális atya és a titkár szobái vannak, az ívek középen végighasadtak. A kórus, a templom, a félremenés helye és a Lorettói kápolna említésre méltó károsodástól mentve maradtak, noha repedések maradtak a rekreációs szoba, az ebédlő és könyvtár falán. A földrengés hevességének kifejezésére legyen elég röviden annyit mondani, hogy csodának kell tartanunk, hogy nem dőlt össze az egész konvent. A jezsuita atyák kollégiuma ugyanekkora kárt szenvedet, ha nem nagyobbat. A ferences atyák konventje jobban károsodott, mert a legfelső szintet a földrengés után nem lakhatták. Mellőzöm más házak és épületek kárainak felsorolását, mert igen hosszadalmas lenne belemenni ezekbe a részletekbe. Személyekben - három kivételével - kár nem esett. Ezek közül egyiket, egy asszonyt, aki a Vízikapu előtti téren füveket árult, az egyik házról leeső faldarab nyomott agyon, úgy hogy egy-két óra múlva meghalt, előbb azonban valamelyik szerzetesünk ellátta szentségekkel. Ez a földrengés - beleértve a földalatti morajlást és vihart is - valamivel kevesebb, mint három percig tartott. Ezt negyed óra múlva egy másik követte, rövidebb ideig, de egyesek véleménye szerint hevesebb. Ez mégsem látszik valószínűnek, mert a konvent épületeiben keletkezett károk már ez előtt előtűntek. A győri lakosok, leginkább a polgárok és nemesek nagyobb része is a birtokok házaiba húzódtak vissza. Szerzeteseink kivéve a Prokurátor atyát és Burchard atyát, a laikusokat, - részben a kertünkben, részben a megriadt és lesújtott jótevőinknél töltötték ezt a napot és a következő éjszakát. 29-én délre pedig mind visszatértek és a konventben maradtak, kevés kivétellel, akik néhány éjszakát a kertünkben töltötték, nappal azonban visszatértek. Köteles hálaadásra a nagyobb rossz kegyes elhárításáért és könyörgésre a további földrengés elhárítása érdekében, a főtisztelendő és excelenciás ordináriusunk háromnapos könyörgő imát rendelt el, amelyre az összes társulatok és testvérületek körmenetben kötelesek megjelenni a székesegyháznál a meghatározott órákban; ezt az egyetemes körmenet zárta be, amire az emberek szinte megszámlálhatatlan tömege gyűlt össze, úgy hogy az elsők már elérték a püspökvárat, a körmenetet bezáró asszonyok pedig még nem jöttek ki a templomból, pedig a falak mellett vezetett a körmenet. Az Oltáriszentséget a főtisztelendő excellenciás püspökünk vitte. Július kilencedikén hasonlóképpen újra érezték a nagyon heves földrengést este körülbelül fél kilenckor. Rövid ideig tartott. Ezért aztán a következő napra elrendeltetett egy másik körmenet, hasonló a már elmondotthoz, csak abban változtatva, hogy az Oltáriszentség helyén Szent László király jeles ereklyéjét vitték, valamint megparancsolták azt is, hogy minden szentmisén mondjanak egy könyörgést a földrengés ellen, és hogy vasárnaponként egy éven át minden templomban a kijelölt órában mondjanak misét a kitett Oltáriszentség előtt és a végén imádkozzák népnyelven a Jézus legszentebb Nevéről szóló litániát a földrengés elleni könyörgésekkel. 228