Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Kelemen István: Kísérletek plébánia létesítésére Hegykő mezővárosában a XIX. század első felében

ARRABONA 2005. 43 / 1. _ _ ____ __ TANULMÁNYOK 3. minden vasár- és ünnepnapon délelőtt felváltva prédikáció és „keresztényi Oktatás" lesz tartva úgy, hogy ha az egyik vasárnap vagy ünnepnapon prédikáció volt, akkor a másikon keresztényi oktatás következik; ezek csak Gyertyaszentelő napján (február 2.) és Űrnapon maradhatnak el 4. amikor heti egy alkalommal hétköznap kis misét szolgáltatnak Hegykőn, akkor egy óráig a helyi iskolában „a gyermekek jobb oktatására nézve keresztényi Tanittás fog tartatni", kivéve az iskolai szünidő négy hetét 5. amikor a templom napján (Szent Mihály napja, szeptember 29.) misét és prédikációt tartanak, szokás szerint 4 forint jár a plébánosnak; egyúttal kérik a püspököt, hogy a szentségimádás napját a templom napjára rendelje. Szent Sebestyén (január 20.) és Szent Vendel (október 20.) napján, valamint Szent János evangélista ünnepén (december 27.) énekes misét tartanak, Szent Márk napján (április 25.) pedig énekes mise keretében történik a gabonaszentelés. Ezen az említett négy napon l-l forintot tartozik a helység fizetni, de a virágnapi barkaszentelés és az úrnapi körmenet „különös jutalom nélkül fog végbe vitetni". 6. mindazokat a feladatokat, amelyeket a plébános a materben szokott elvégezni, a káplán köteles lesz Hegykőn teljesíteni. Ezeknek a feladatoknak az elvégzése végett pedig a hegykőiek sem a plébánosért, sem a káplánért nem fognak „alkalmatosságot vagy lovakat küldeni". Ez alól kivételt jelent, ha március 1je és október 3l-e közötti időszakban éjjel 10 óra után vagy reggel 4 óra előtt, november 1-je és február utolsó napja közötti időszakban pedig éjjel 8 óra után vagy reggel 5 óra előtt a plébánost beteghez hívják. Ami a keresztelést illeti: ha éppen akkor sem mise, sem temetés nincs Hegykőn, akkor a hegykőiéknek jogukban áll a gyermeket Széplakra vinni keresztelésre, vagy pedig a plébánosért vagy káplánért fuvart küldenek. Ebben az esetben a plébános vagy a káplán köteles Hegykőre menni. Ha azonban a parókián kívül tartózkodnak, akkor hazaérkezésük után saját „alkalmatosságon" kötelesek ezt megtenni. 7. az 1802. évi parochiális összeírásban és az 1832. évi Canonica Visitatióban szereplő, a „lelki vigasztalásokért és szolgálatokért" járó szolgáltatásokon kívül mind a 40 telkes gazda ad fél pozsonyi mérő búzát és két ezüsthúszas krajcárt, mind a 39 házas zsellér pedig egy húszast. Az uraság mindegyik árendása 1 forintot, mindegyik conventionatusa évi 36 forintot fizet. A conventionatusok és árendások, azok gyermekei, cselédjei, dolgozó segédjei, azok gyermekei és cselédjei ezen kívül nem tartoznak semmivel, „egyedül csak előadandó alkalommal szabad stólával, melly a simplának duplája". 8. a régi és új tartozásokat a hegykői elöljárók kötelesek beszedni és a plébánosnak leszámolva átadni. A pénz felét Szent György napján (április 24.), a másik felét pedig Szent Mihály napján kell átadni, a gabona egészét pedig Szent Mihálykor kell a plébános házához szállítani. A tartozásokért a helységnek kell jót állnia. 9. a mindenkori széplaki plébánosok a fent említett kötelezettségek pontos és lelkiismeretes teljesítésére kötelezik magukat a „fönelőadott jutalmak fejében". A szerződés Hegykő és Széplak közötti egyházi viszonyt közel egy évszázadon át meghatározta. Hegykő egészen 1931-ig Széplak filiája maradt; Kovács István plébános 1931. december 16-án került a felállítandó hegykői plébániához, és mint hegykői plébánost 1932. október 29-én iktatták be.

42 Azóta Hegykő saját plébániával rendelkezik. 172