Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Dr. Kormos Gyula–Poór Péter: Sopron és közvetlen környéke régi harangjai

ARRABONA 2005.43/ 1. TANULMÁNYOK 19 Mihályfi 1916. 290. 20 Patay 1989. 11, 19.; Katolikus Lexikon, 584. 2i Patay 1989. 11, 20.; Patay 1977. 6. 22 Patay 1989. 11, 20-21.; Katolikus Lexikon, 587. 23 1538: Szapolyai János; 1848-49: szabadságharc; 1916-17: I. világháború, 1943: II. világh. (Katolikus Lexikon 594-595.) 24 Lengyelne 2001. 34-35. A harangfelmérést 2000. okt. 23-24-én és nov. 23-24-én végezték. Sopron tornyain kívül felkeresték Enese, Farad, Hidegség, Hövej, Nagycenk, Pereszteg (Szécsény), Röjtökmuzsaj településeket. 25 Tekintettel arra, hogy cikkünk elsősorban régi harangokról szól, a Sopront alkotó települések esetében saját neveiket használjuk, függetlenül mai közigazgatási hovatartozásától. 26 Ezúton szeretnék köszönetet mondani a Tűzoltóság dolgozóinak, akik a különleges helyzet megoldásában részt vettek, különösképpen Kovács János tűzoltó alezredesnek, aki engedélyezte a Tűzoltóság segítségnyújtását e helytörténeti kutatásban. 27 A harang hangja az ütés miatt rendkívül felhangdús, sőt egy rosszul megtervezett harang esetében a felhangok olykor disszonánsak is lehetnek az alaphanghoz képest. Az alaphang meghallása — tekintettel az ütés rendkívül intenzív felhangdús mivoltára — az ütés helyszínén alig lehetséges, inkább csak kikövetkeztethető. A valódi „zúgó" hangmagasság nagyobb távolságból történő megállapítására viszont nem volt lehetőségünk. Különösen nagy harangok esetében a kisebb ütés csak a távolabbi, de nagy intenzitású felhangokat tudja megszólaltatni. Ezért a méréskor az ütés hangját vettük fel, s a kiértékelés során az 1885-ben 435 Hz-ben meghatározott bécsi „a", ül. az 1935 óta érvényes 440 Hz frekvenciájú „a" hangmagasság közötti tartományt alapul véve állapítottuk meg a felvett hangmagasságot. Az így megállapított hang — amely nem biztos, hogy megegyezik az alaphanggal — került a cikk végén közölt táblázatba. (A harangok hangtanával részletesebben foglalkozik Pap János: Vivos voco... A harangokról c. írása a http://www.kfki.hu/~cheminfo/ TermVil/tv2000/tv0010/vivos.html honlapon.) 28 A templomban található ismertető szerint. 29 Schindler 1987. 55. 30 A helyszíni szemle és Schindler 1987. 55. alapján. Ezt a harangot valószínű, az első világháborúban rekvirálták. 31 A cikk második részben „A Sopront körülvevő települések régi harangjainak, harangkörnyezetének adatai" alcím alatt tárgyaljuk a ma Sopronhoz tartozó Balf, Bánfalva és Brennberg harangjait. 32 A harangfeliratok betűit (nagy- és kisbetűk) úgy közöljük, ahogy írva voltak, a gótbetűs feliratot külön jeleztük. A harang „díszléce" közvetlenül a harang válla alatti, díszítő elemekkel s esetenként felirattal is kitöltött sáv. 33 Ugyanezt a díszlécfeliratot más forrás is említi (Patay 1989. 82. és www.obnova.sk/article

. php?sid=198). Balthasar Herold (1625-1683) nürnbergi születésű bécsi és pozsonyi harang- és ágyúöntő. Apja ugyancsak harangöntő volt, akinek halála után anyját a nürnbergi Leonhard Löw vette feleségül. Balthasar is nála tanult, majd rövid ideig Varsóban dolgozott, mint ágyúöntő. 1648-1653 között Pozsonyban dolgozott a vödrici ágyúöntőházban. Bécsi működése 1653-83 közé tehető, de többször visszatért Pozsonyba, ahonnan 1655-56-ban a Dunántúl északi részére és az Ipoly völgyébe, 1659-ben Fejér megyébe, 1668-1669 között pedig Veszprém megyébe szállította harangjait. Ugyanakkor 1675-ben pozsonyi és kisalföldi harangjait már Bécsben öntötte csakúgy, mint 1677-ben a soproni Tűztorony harangjait. Harang- és ágyúöntés mellett művészeti alkotások öntésével is foglalkozott. Ő öntötte pl. a bécsi Mária-oszlopot, s 1677-ben pedig a soproni evangélikus templom számára egy feszületet ajándékozott. Aggházy Mária feltételezése szerint azt a 112 cm magas hársfa-szobrot, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria őriz és Esterházy Pál síremlékéhez készült, a bécsi Balthasar Herold bronzöntő műhelyébe szánták a síremlék öntőmintájához, de a mester 1683 augusztusában Bécs török ostroma idején elhunyt, így kiöntésük elmaradt. A XVII. század egyik legkiválóbb és legtermékenyebb harangöntőjétől az egykori Magyarország területén mintegy 30 harangjáról van tudomásunk, de harangjai a mai Ausztriában is szép számmal fellelhetők. (Patay 1989. 14, 33-35, 63-65, 81-82.; http://www.stib-koeln.de ; www.glockenmuseum.de ; Juraj Spiritza: Die Glockengießer, Geschützgießer und Kunstgießer Balthasar Herold; hungart.euroweb.hu/magyar/ zmisc/pnevnelk/szobor/esterhl.html) 34 Ma is az óra jelzésére szolgál. 35 A 2. és a 3. harang a negyedeket üti. 160