Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Géber József: Boldogasszony csipkéje, avagy a ménfőcsanaki málnatermesztés százhúsz év, II. rész

GEBER. J ÓZSEF __ _ MÁLNA TERMESZTÉS GYÓR-MÉNFÓCSANAKON li. RÉSZ tetemes károkat. Ezekkel együtt az a tény, hogy Csanakon 120 éve málnát termel­nek, a talajuntság tényét is felveti. Mint ahogy ez például a szőlők esetében is sok helyen előfordul. A fent említett károsítok elleni védekezés az új málnások tele­pítésekor oly mértékben megnöveli a költségeket, hogy a termesztés elveszti ren­tabilitását. Ez is hozzájárul a leromlott ültetvények megszűnéséhez és a felújítási kedv hiányához. Időjárási tényezők: A mezőgazdaság mindig az égiek kezében volt, sosem tud­ta függetleníteni magát az időjárás kiszámíthatatlan változásaitól. Annyit tudott a mindenkori földművelő elkövetni, hogy az évszázados tapasztalatok alapján kikris­tályosodott szabályokat, amennyire tőle tellett, betartotta. A mai intenzív növény­kultúrákban arra törekednek a termelők, hogy minél jobban függetlenítsék magu­kat az időjárás viszontagságaitól (öntözés, fóliázás, talajtakarás, árnyékolás stb.). Csanakon a dombokon száraz nyarakon sokat szenvedett a málna, a Ferenci kétszertermő fajtánál előfordult, hogy az össztermés 50%-át adta az őszi termés. A száraz évek hozzájárultak az ültetvények leromlásához, sőt az új ültetések megéle­dését is nagyban károsították. A gyümölcs utolja már ki sem tudott fejlődni, telje­sen rásült. Rövidebb lett a szezon, ezért a bevétel is nagyban csökkent. Az öntözés jelentette volna a megoldást, de ez a dombokon lévő kertekben lehetetlenség volt, főleg ha az akkori öntözéstechnikai viszonyokat vesszük figyelembe. Az akkori vi­szonyok között a szórófejes öntözés nem hozta meg a várt eredményt. „Itt azér tud­tam öntözni, mert közbe azért meg is öntöztem. Azt észrevettem, hogy az ember azér nem tudta a dogokat, hogy mi hogyan abba az időbe, de ha a csöpögtető ön­tözést má akkor kitaláták volna, s minden tőnél végig vittem volna, akkor legalább egy héttel vagy két héttel tovább meg tudtam volna nyújtani [az érési időt], és itt ezen a darabon (200 Döl) legalább 50 kilóval többet szedtem volna..." (XII.). A mai lehetőségeket figyelembe véve a csöpögtető öntözés kiépítése sem jelentene meg­oldást, mert egy egész idény bevétele sem fedezné a kiadásokat. Kereskedelmi, gazdasági tényezők: A fentebb említett rentabilitás meghatáro­zója mindenféle fejlődésnek, annak, hogy a felvásárlási árak hogyan alakulnak. Valaha egy jó szezon alatt a málnából egy Trabant ára összejött, manapság talán egy rollerre futná. Sok ház épült a málnából, a téglára való összejött egy szezon­ban. Mára az értékek és az arányok nagyon eltolódtak. Az emberek kedve hamar elmegy, ha nem látják munkálkodásuk eredményét. A befektetés korábban szin­te minimális volt, a saját munkáját senki se számolta, de amint a termesztési vi­szonyok, módok megváltoztak, egyre nagyobb pénzt igényelt az intenzív művelé­sű málnafajták egészségben és rendben tartása. A felvásárlási árak viszont nem emelkedtek a meg növekedett költségekkel arányosan. A kereskedők egyre na­gyobb és biztosabb haszonkulccsal dolgoztak, a málna igazi értékéből aránytala­nul egyre kevesebb rész jutott a termelőnek. Gondok jelentkeztek a feldolgozó­iparban is, a hűtőházak készletezési gondokkal küszködtek, a piacra jutás is egy­re nehezebb volt. Az olcsó balkáni, vagy lengyel málnával nehéz volt felvenni a versenyt. A késztermékek és főleg a szörpök esetében nagyfokú piacvesztés kö­vetkezett be a 70-es évektől kezdődően, a szintetikus szénsavas üdítők, gyümölcs­levek megjelenésével. A kisebb kiszerelésben is kapható, azonnal fogyasztható italok háttérbe szorították a szörpöket. 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom