Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Székely Zoltán: Nicolo Angielini 1566-os rajza Győr váráról és Miksa császár táborából

SZÉKELY ZOLTÁN NICOLQ ANGIELINI 1566-QS RAJZA GYŐR VÁRÁRÓL ... erősíti egyébként a rajzok eltérő stílusa is. Szétválasztásukhoz, datálásukhoz és az eredeti szerzőségének megállapításához további levéltári kutatások, valamint az egyes rajzok és a szóban forgó erődítmények építéstörténetének együttes elemzése adhat támpontot. - Török Zsolt: Angielini Magyarország térképe: az 1570-es évekből (in: Cartographica Hungarica 2004 május [VIII.], 2-7.) c. tanulmányában a térképek elemzésével jutott a datálást illetően hasonló eredményre. 15 Ez egybevág Forgách Ferenc emlékiratainak azon mondatával, amely szerint az 1566-os tűzvész után „nem maradt más épen, csak a székesegyház, a torony és a főkapitány háza, amely a régi vár helyén emelkedett" (Forgách 1982, 289). Mindazonáltal rendezési tervek korábban is készültek: Ferabosco már 1564 tavaszán tervrajzot készített az utcahálózat átalakítására (Pálffy 1999, 125). Ez az adat talán összefüggésbe hozható a fenti alaprajzzal? - a kérdést a vár építéstörténetének pontos feldolgozásáig nyitva kell hagynunk. 16 Győr szabályos utcaszerkezetét korábban az 1566-os tűzvész utáni átalakításnak tudták be (Borbiró-Valló 1956, 103-104). A műemlékvédelmi kutatások nyomán azonban Lővei Pál felvetette a középkori eredet lehetőségét is (Lővei 1991, 16-17). Amennyiben a fenti térképet helyesen datáltuk és értelmeztük, úgy az az utóbbi feltételezést erősíti. 17 E lap szignálatlan és stílusában is elüt a jelzett Zenoi-metszetektől. 18 A Zenoi-féle metszetekre: Szálai 2001, 76. A Szálai által feltételesen 1566-ra keltezett ábrázolásában hasonló, ám címében eltérő, Fortezza di Iavarino valamint II Campo del Imp pientato sopra Iavarino című lapok alkalmasint későbbiek. A Fortezza di Iavarino bár szebben metszett s igényesebb rajzolatú, mint a Furlaninál megjelent párdarabja, mégis ez utóbbinak a másolata. Bizonyítják ezt a másolás során történt félreértelmezések: a Püspökvár tornya Zénóinál eltűnik s belesimul az északi palotaszárny tetőzetébe; a Káptalandombot kerítő várfal keleti szakaszán látható négyszög alakú kiugrásból pedig két párhuzamos falcsonk lett. Az II Campo del Imp pientato sopra Iavarino helyszínrajzában megegyezik a Furlaninál szereplő lappal, ám feliratozását és a staffázsalakokat tekintve leegyszerűsített. 19 Az épületet középpillérekre boltozták (László 2000, 103): ebből a déli az Angienili-féle bécsi alaprajzon is látható. 20 Zenoi e metszete nyomán készült a Sebastian Münster: Cosmographia universalis 1578-as kiadásában látható, Abcontrafactur und Gelegenheit der Statt Raab c. lap. 21 A város 1594-es elfoglalásáról és az 1597-es ostromról több metszet is napvilágot látott, amelyek azonban még az erődítmények ábrázolásában is pontatlanok és sematikusak. E metszetekre: Szálai 2001, 131-133. tábla. 22 A sorozatra lásd Bachmann 1939, 7-10. valamint magyar vonatkozású metszeteire Rózsa 1955. 23 Erről emlékezik meg a metszet bal alsó sarkában, keretbe helyezett felirat: JAVERIUM VULGO RAB, ANNO 1594 SINAN BASA AMURATITURCAR TYRANNO MILITAS, TRASMISSO DANUVIO ET INSULA SCHUTTA FUSIS AC DISSIPATIS CHRISTIANORUM CASTRIS, ULTIMA JULI DIE TAM ARCTA ET IMMANI OBSIDIONE PRESSIT, UT DIE VIGESIMO NONO SEPTEMBRIS DEDITIONE OCCUPAVIT 2

4 HOC IN LOCO CASTRA METATUS EST ANNO 1566 INVICTISS[IMUS] ROM[ANORUM] IMPERATOR MAXIMILIANUS II. 25 Pfannl 1930, 10., legutóbb László 2000, 26. jegyzet. 26 Angielini vedutáján Pataháza nem szerepel: ebben is egyéb források felhasználását valószínűsíthetjük. 27 Hoefnagel udvari forrásait bizonyítja Nógrád várának hiteles látképe, amelyet a II. Rudolf megrendelésére 1591-1594 között készült Bocskay-féle kalligráfia-kódexben festett meg (Galavics 1986, 29-30). Az ekkor éppen Frankfurtban dolgozó Hoefnagel bajosan szerezhette be másként e nem túl jelentős erődítmény és ostromának látképét, mint megrendelői révén. Hasonlóképp a Haditanács lehetett a forrása azoknak az ábrázolásoknak is, amelyeket a flamand mester Braunék számára a Civitates orbis terrarumhoz átdolgozott. E mű eredeti kölni kiadása 19 magyarországi vár és város látképét tartalmazta, amelyhez az 1657-es kiadásban még további 4 já179