Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)
Tanulmányok - Balázs Tibor: Rábaközi móringlevelek a Csornai Múzeum gyűjteményéből (1772–1900)
ARRABONA 2004. 42 / 2. TANULMÁNYOK beleértik a lakhatás jogát is a mindenüket kölcsönösen egymásnak móringolók. Akik nem rendelkeztek külön erről, azok pedig valószínűleg a szokásjog alapján nagyrészt természetesnek vették az özvegy lakhatási jogát. Ritkábban olyan házassági szerződés is előfordul, amelyben az egymásnak való móringoláson kívül más személyekkel, rendszerint közeli rokonokkal is szerződést kötnek a házasulandó felek, általában a menyasszony vagy a vőlegény örökségével kapcsolatban. A Faradon 1869-ben íródott házassági szerződésben a menyasszony apja kötelezi magát arra, hogy nem zárja ki lányát az örökségből. 22 A csornai Borsodi József és Selyem Terézia 1872-es házassága alkalmával kötött szerződésükben a móringolást követően egy negyedik pontban megállapodást kötnek a vőlegény gyámszüleivel, hogy az ifjú pár náluk fog lakni és dolgozni, cserében pedig örökölni fognak utánuk. 23 Ha a közölt rábaközi móringlevelek keltezését vizsgáljuk, akkor szembetűnik, hogy a naptári év első felének két szakaszában sűrűsödnek a szerződéskötések. A vizsgált házassági szerződésekből 6-ot a farsangi időszakra, január 22. és február 25. közötti időpontra dátumoztak, 9 szerződés pedig április 28. és június 17. között kelt. Tehát vagy a farsang idején Hamvazószerda előtt, vagy Húsvét után, főleg májusban, júniusban tartották az eljegyzéseket és az esküvőket. A móringleveleken szereplő aláírások sokat elárulnak a rokonsági és társadalmi kapcsolatokról, valamint a falusi írásbeliségről. Legkevesebb 2 tanú aláírására volt szükség a szerződés hitelesítéséhez. A közölt móringleveleken leggyakrabban 3-4 tanú szerepel. A tanúk rendszerint a szöveg alatt baloldalon, az érdekelt felek, így a vőlegény, a menyasszony, esetleg a szülők, gyámok, testvérek pedig jobb oldalon látták el aláírásukkal, vagy kézvonásukkal. A lébényi Bojnár István jobbágy 1772-es móringlevelének esetében a vőlegény, valamint a két násznagy egyaránt írástudatlan volt, aláírás helyett keresztet rajzoltak nevük mellé, a menyasszony neve pedig nem is szerepel az aláírások között, igaz itt csak a vőlegény móringolt. 24 A jobaházi nemes Tompos István móringlevelének aláírói kivétel nélkül nemesek voltak. Ennél a Jobaházán kelt 1845-ös móringszerződésnél csak a vőlegény egyik idősebb rokona, valószínűleg nagybátyja, Tompos Ferenc nem tudta leírni a nevét. 25 A döri nemes Szabó Ferenc móringlevelének szövegét az íráskép alapján maga a vőlegény írta. Tanúi pedig szintén döri kisnemesek voltak, egyikük (Szabó György) a vőlegény nagybátyja, a másik pedig Beszpremy József földműves, aki akkor 42 éves volt. 26 A szintén döri Termetzky József móringlevelének aláírói közt a 40 esztendős Sölét Lajos és a 62 éves Hatos István, tekintélyes döri gazdák szerepelnek. 27 Kovács Istvánnak Szabó Ferenc vági jegyző lányával, Rozáliával kötött házassági szerződését feltehetően maga a menyasszony apja, Szabó Ferenc, vagy annak kollégája Bohár Vincze jegyző írta. Ez a móringlevél külalakjával, a papír nagy méretével és nagyon szép, gyakorlott írású írásképével kiemelkedik a többi házassági szerződés közül. Ez a menyasszony példánya volt, amit valószínűleg apja különös gonddal készített (vagy készíttetett) el. 28 A vizsgált XIX. századi móringlevelek jellemzője, hogy a korábbi évszázad szerződéseihez képest jelentősen javult az írástudás színvonala. Míg a tanúk között többször is akad egy-egy írástudatlan, a legtöbb vőlegény és a menyasszony legalább a nevét alá tudja írni. A forrásközlés módjában számos kérdésben Dominkovits Péter eljárását követve, törekedtem a betűhív közlésre. A móringlevelek időrendi sorrendben követik egymást. A rövidítéseket az értelmezést megkönnyítendő a legtöbb helyen feloldottam. Például: Ttes Nms = T[ekinte]tes N[e]m[e]s. Az egyes szerződések elején szereplő, szinte kivétel nélkül „Házassági Szerződés" megnevezést ahol szerepelt, az ismétlődés ellenére is meghagytam, mivel az irat részét képezi és sokszor éppen mondatkezdő kifejezés. Az egyéb értelmezést segítő magyarázatok a jegyzetek között találhatók meg. 86
