Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)
Muezológia–Közművelődés - Varga Attiláné: A Xántus János Múzeum nyári táborai, 2003–2004
1 ' 'iit^_A_2004 : _42_/2._ MUZEOLÓGIA - KÖZM ŰVELŐDÉS összeállítását, mint a játékelméleti, drámapedagógiai és múzeumpedagógiai ismeretek. Célul a legteljesebb beleélést tűztük ki. Ez a fogalom már magában hordja azokat a játéktípusokat, melyeket a múltban is, generációk során játszottak a gyermekek. Johan Huizinga kulturtörténész meggyőződése volt, az emberi kultúra a játékban, játékként kezdődik és bontakozik ki. Amellett, hogy elsősorban szabad cselekvés, mely örömet okoz, nélkülözheteden kulturális ténykedés a közösség számára. 1 Elgondolásomat, hogy remek csatorna ez a történelmi ismeretek szállítására, arra alapoztam, a történelmi múlt eljátszásával mese keletkezik, játszható, átélhető mesevilág, olyan szerepjáték, amit Huizinga doktrínáival is elemezhetünk: a játék nem a valóságos mindennapi élet, sőt ettől elkülönül helye és ideje miatt. E zárt és elhatárolt forma segíti, hogy maradandó alakja legyen, azaz amint egyszer játszották, emlékezetükben marad, mint szellemi alkotás, szellemi kincs és bármikor ismételhető. 2 Táborunkban a játék nem öncélúan, spontán alakult ki, a mesevilág létrejöttéhez lendületbe kellett hozni a képzeletet, és megfelelő alapanyagokat kellett biztosítani a gyermekek számára. Az információk átadását követően, csupán animátorként vettünk részt a csoport működésében, indukálóként, aki beindítja a folyamatokat, s a szabad játék élményét csak felügyeli. A kihívás ez esetben a kellő arányok megtalálása volt, a csoport igényeinek állandó vizsgálata és az azonnali reagálás. így volt elérhető a múzeumi tábor célja: megismertetni a gyerekekkel a török kori történelem főbb állomásait. Minden nap találkoztak Győr XVI. századi végvári szerepével, a vár formájával, a Vaskakas legendával, helytörténeti ismeretetekkel, emellett a játék révén vidám tábor kerekedett, olyan, amit csak fakarddal és mogyoróvessző zászlórúddal élhet át egy kilenc, tízéves fiú. A tábor előkészületi munkái egy hetet vettek igénybe. Ez idő alatt az első, nagy vonalakban felvázolt napirend finomítása érdekében naponta megbeszélést tartottunk, és megvitattuk az új ötleteket. Fontos volt ez, hisz egymást inspiráltuk. A feladatok megosztása már itt megtörtént, a gyakorlati, manuális játékok készítéséhez Rábainé Hegedűs Mónika helytörténeti gyűjteménykezelő kollégám értett a legjobban, remek feladatokat talált ki, melyhez megfelelő alapanyag ismerettel rendelkezett. A kor művészeti oldalának bemutatására Perjés Dorottya könyvtáros asszisztens vállalkozott, két nagyméretű tabló készült a magyar és török viseletről, építészetről, fegyverzetről. Ezeket az összeállításokat számítógép segítségével kimásolt színes képekből állította össze. (Id. a jegyzéket) Az én feladatom a történelmi ismeretanyag kidolgozása volt. Olyan munkafüzetet szerkesztettem, amely az első török betöréstől a győri csatáig felsorolja a nevezetesebb hadi eseményeket és hősöket. Rám hárult még a tábor költségeinek rendezése, a részvételi díjak beszedése, ebéd rendelése. Az alapanyagok bevásárlását közösen oldottuk meg. A részvételi díj az ebéd árát és az alapanyagok költségeit tartalmazta. Személyi tiszteletdíjak nem kerültek kifizetésre, ezért, összehasonlítva a város más táboraival, nagyon kedvező áron (4000,-Ft/gyermek) tudtuk kínálni táborunkat, Helyszínül ismét a Fruhmann-ház (Fruhmann Antal néhai győri fazekas és cserépkályhás mester háza, Győr, Kiss János utca 9.) műhelyét és udvarát választottuk, ennél ideálisabbat el sem lehet képzelni. Gépjárművel megközelíthető, zárt udvara kedves szabad tér a belvárosban, kultúrnövények híján minden szeglete birtokba vehető a játék számára. A műhely kellő biztosíték arra, hogy rossz idő esetén is játszásra, agyagozó, festékező foglalkozások megtartására alkalmas helyiség álljon rendelkezésünkre. A múzeum tulajdonában lévő úgynevezett sörpad garnitúra (5 db) és a 3x3m-es pavilon sátor (2 db) elegendő bútorzatnak bizonyult. 240
