Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)
Recenziók - Szakál Gyula: Vállalkozó győri polgárok 1870–1940 (Sikeres történeti modellváltás) (Tóth László)
ARRABONA 2004. 42 / 2. RECENZIÓK nyeként a hajdan virágzó monarchiabeli beruházások lendülete megtört, a vállalkozási láz egyszerűen elmúlt. No és a trianoni trauma: a Győrbe települt ipari, és kereskedelmi vállalkozók, izraelita bankárok jó része nemcsak Győrt, de még az országot is elhagyta (pl. Léderer Ágoston). Létbizonytalanság, cselekvőképtelenség érvényesült az országban, ezen túl tragikus nemzeti fájdalomérzet, társadalmi depresszió lett úrrá az ország lakosságán a nyersanyagokban gazdag területek elcsatolása, a nagyszámú magyar lakosság a határon kívül rekedése miatt. Morális és gazdasági mélypontra került az ország: a háborús károk, a nemzetközi embargó és a háborús jóvátételek következményeként szegény lett az ország, és a lakosság gazdasági-szociális mélypontra került, minden bizonytalanná vált. Ez a társadalmi állapot egyáltalán nem kedvezett a vállalkozásoknak. Mozgásterük beszűkült, jövedelmezőségük a minimálisra csökkent. Csak 1924-ben kezdődött meg a magyar gazdaság magára találása, amikor a Népszövetségtől 250 milliós kölcsönt kapott az ország, továbbá az 1927-es olasz-magyar barátsági szerződés után - miután megszűnt Magyarország elszigeteltsége - indultak el a (piaci) növekedési trendek, ám ez a gazdasági élénkülés rövid ideig tartott, mert az országot is elérte az 1929-33-as gazdasági világválság romboló hatása. Az infláció és a munkanélküliség, az újabb kivándorlási hullám visszavetette a már működő vállalkozásokat. Mindazonáltal a nagyjelentőségű, nemzetközi, európai- és világtörténelmi események gazdasági kihatásait, győri lecsapódásait nem érzékeljük a kötetben, pedig ezek, mint külső tényezők a győri gazdasági vállalkozásokra eminens hatással, többnyire korlátozó jellegű befolyással bírtak. Ez a problémakör felveti a feldolgozott korszak periodizációjának gondjait is. A címben jelzett 70 év két sarokdátuma (1870 és 1940) történelmileg nem igazán jelentős időpontok, semmiképpen nem sorsfordítók, legfeljebb olyan naptári dátumok, ahonnét statisztikai adatot lehet nyerni. További gondunk, hogy a szerző a 70 évet nem szakaszolja, egységesen kezeli, időtlenné teszi, uniformizálja a vállalkozásokat. Miközben merőben eltérő politikai, társadalmi-gazdasági környezeti hatások érték az egyes vállalkozásokat a XIX. század legvégén (a millenniumi „csúcsra járatás" idején), vagy akár az 1920-as évtizedben, (a bethleni konszolidáció korában). Azt meg erősen vitatjuk, hogy az 1900-as esztendő valamifajta korszakhatár lenne a vállalkozások terén. A századforduló esztendeje gazdasági téren nem más, mint egy statisztikai adathatár, azonkívül a XX. század egész évi eufórikus üdvözlése a „szörnyű, embertelen" XIX. század után. Sajnálatos, hogy a szerző a századforduló utáni időszaknak adott nagyobb hangsúlyt és szociológiai jelentőséget, pedig az érintett 40 év egy gondokkal teli, dekadens időszak volt, a társadalmi miliő nem kedvezett a vállalkozásoknak. Az 1900 előtti évtizedek vállalkozásaiban nagyobb tudományos fantázia rejlik: egy békésen gyarapodó, műszaki felfedezésekben kiemelkedő, háború nélküli korszak volt, melynek feldolgozását csak elnagyoltan, mozaikszerűen sikerült elvégezni, pedig a szerző a főcímben 1870-től ígéri a vállalkozó győri polgárok tevékenységének a bemutatását. Teljesen feldolgozottnak és racionálisnak érezzük a liberális polgárság szerveződését, a szabadkőműves páholyok életét, társadalmi és szellemi törekvéseit bemutató részeket. A "Választói magatartás és az egyes városrészek politikai képe 1922 és 1939 között" c. részben érdekes választási adatokkal szolgál a szerző, ám kissé érdektelen, öncélúnak és túldimenzionáltnak érezzük a fejezetben szereplő egész vizsgálatot. A függelékben kilenc lista olvasható a legtöbb adót fizető polgárokról, melyek nemcsak a koronában és pengőben kimutatott adójövedelmi ál218